2019. március 4., hétfő

Kérj hittel!

Kérlek. Bárcsak. Jó lenne. Még csak ezt. 
Ismerősek ezek a szavak?
Kérj hittel!
Noé hit által építette meg bárkáját, és mentette meg családját az özönvíztől. Mózes kettéválasztotta a Vörös-tenger vizét. Illés tüzet hívott le a mennyből. A hit hatalma által az emberek lecsendesítették a háborgó tengert, csodálatos látomásokat láttak, és választ nyertek imáikra.
Nagy kihívást jelent hittel kérni és előre hálát adni Istennek, de a legnehezebb csak ezután következik: békében várni. Ez azt jelenti, hogy az „ámen” kimondását követően egészen ráhagyatkozunk, nem ragaszkodunk semmihez, nem kötjük meg az Úr kezét és nem akadályozzuk a munkálkodását azzal, hogy aggodalmaskodunk vagy hogy megpróbáljuk a saját kezünkbe venni az irányítást ha a gondviselést nem találjuk elég gyorsnak. Amikor békében várunk, megmutatjuk, hogy bízunk az imáinkra adott válaszában. Hittel kértük és bizalommal hálát adtunk Neki, de nincsenek elvárásaink, hiszen tudjuk hogy a válasza az Ő dicsőségét és a mi végső javunkat szolgálja. A békében való várakozás azt feltételezi, hogy Istennel kapcsolatos elgondolásaink helyesek. Ha az elménk rá irányul, ha a szívünkkel ráhangolódtunk az Ő hangjára, képesek leszünk békében megélni a mindennapjainkat miközben az Ő közreműködésére várunk, bízva abban, hogy ha eljön az ideje, megadja nekünk azt, amire valóban szükségünk van.
Ha legközelebb aggódni kezdünk valami olyanért, amit már Isten elé vittünk az imádságban, emlékezzünk arra, hogy ezt a dolgot már az Ő kezébe helyeztük és Ő munkálkodik rajta. Ha nehezünkre esik az ima, ne adjuk fel! Kérjük hittel, adjunk előre hálát Istennek és várjunk a válaszára. Ha megtesszük ezeket a lépéseket Isten szabadon munkálkodhat: megadhatja nekünk pontosan azt, amire szükségünk van, pontosan akkor, amikor szükségünk van rá.
--

2019. február 27., szerda

Mai ige

Kapcsolati szabályok

„A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.” (Példabeszédek 15:1)

Még a legjobb házasságban is támadnak időnként viták. Hogy is lehetne másként, ha a két ember vérmérséklete, ízlésvilága és gondolkodásmódja különbözik? Ezért íme, néhány kapcsolati szabály:
1) Gondolkozz, mielőtt megszólalsz! Kérdezd meg magadtól, hogy vajon félelem, stressz vagy aggodalom miatt reagált-e így a házastársad. Azért zavar ez most, mert így nem érzed magad biztonságban, vagy nem érzed, hogy társad értékelne? Lehet, hogy félreérted vagy eltúlzod a problémát? Szánd rá az időt, és próbáld beazonosítani, mi is történik valójában!
2) Kérd, amire szükséged van! Helyénvaló, ha elismerjük, hogy egyes napokon több törődésre van szükségünk, mint máskor. Dr. Gary Oliver mondja: „Ha egy feleség pánikba esik, valahányszor a férje későn ér haza – mivel az előző férje megcsalta –, akkor egész nyugodtan mondja meg neki: »Tudom, hogy alaptalan a félelmem, ilyenkor mégis pánikolok.« Az ilyen őszinteség erősíti a kapcsolatot.”
3) Soha ne fenyegetőzz! A fenyegetéstől párod csak védekezővé és bizonytalanná válik. Így meg sem hallja, amit mondasz neki, és semmi sem oldódik meg.
4) Ne hurcold magaddal korábbi kapcsolatok lelki terhét! A Biblia azt mondja, hogy a szeretet mindig a legjobbat keresi a másik emberben, sohasem a legrosszabbat (ld. 1Korinthus 13:4–7). Nem helyes, ha házastársadat olyan helyzetbe kényszeríted, hogy folyton „bizonyítania” kell. Ne feltételezd, hogy a régi kapcsolatod problémái ismétlődni fognak. Nem fognak, ha megfelelő a kommunikáció köztetek, és mindketten növekedtek.
5) Minden nap mondj valami kedveset a házastársadnak! Minden alkalommal, amikor eszedbe jut valami jó dolog a társadról, mondd meg neki! Ha cserébe ő is megdicsér, fogadd szívesen, amit mond! Ne feledd, a bántó beszéd haragot támaszt, de a „higgadt válasz elhárítja az indulatot.”

Afekete pont

Egy híres filozófia professzor egy fehér lapra rajzolt egy fekete pontot. Arra kérte a diákjait, hogy értelmezzék, majd óra végén kiértékeli a dolgozatokat.
Mindenki izgatottan igyekezett leírni a megoldást.
Óra végén a professzor a következőt mondta: Sajnos, senkinek sem sikerült megfejteni a feladványt. Mindenki a fekete pontra figyelt, annak méretét, elhelyezkedését igyekezett megmagyarázni. Senki sem figyelt fel arra, hogy milyen jelentéktelen a fekete pont mérete a fehér laphoz képest.
Az életünkben is vannak ilyen fekete pontok, de a fehér rész mindig több lesz.
Sokkal több jó dolog történik az életünkben, mint amennyi rossz, csak nyitott szemmel kell járnunk. A tegnap este elkezdtem leírni azokat a dolgokat, amikért hálás vagyok, és mellé a nehézségeket, problémákat.
Öröm volt látni, hogy a jó dolgok mellett jelentéktelenné válnak a nehézségek, fájdalmak, problémák.
„Minden körülmények között hálát adjatok; mert ez az Isten akarata számotokra Jézus Krsiztusban.” (1Thesszalonika 5:18)
Az igevers azt is mondja, hogy mindenben hálát adjunk. Az a görög szó, ami itt szerepel az a ‘pos’ szó, ami azt jelenti, hogy bármilyen, minden, bárki, mindenkor, bárhol, mindenhol, tehát mindent jelent. Azt jelenti, hogy nincs kivétel, nincsenek kifogások és mentségek.
Az emberek azt mondják, hogy meg akarják tudni, mi az Isten akarata és hogy mit szeretne Isten, hogy tegyenek az életükben. Nos, hálát adni minden helyzetben az Isten akarata a számunkra – és minél hálásabb vagy, annál közelebb kerülsz az Istenhez!
A mai nap legyen a hála napja!


2019. február 26., kedd

Mai ige

Nekifeszülve

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14)

A hit fejlesztése olyan, mint az úszni tanulás. Figyeld meg:
1) A félelem olyan, mint a víz – ha hagyod, lehúz a mélybe.
2) Ha csak össze-vissza kapálódzol, előbb-utóbb megfulladsz.
3) Ha elérsz egy bizonyos pontot, onnan már nincs visszaút.
4) A hit olyan, mint a levegő a tüdődben – ha elengeded magad, megtart a víz színe fölött. Megfigyelted már a gyakorlott úszókat? Egyik karcsapással a másik után azt, ami előttük van, hátra tolják, és ez löki őket előre céljuk felé. „Fogják” azt, ami köztük és a céljuk között van, és arra használják, hogy előrejussanak. Néha kétségbeesésünkben azt mondjuk: „alig tudok a felszínen maradni” – ez nem baj, ha közben azért kitartóan teszed egyik karcsapást a másik után. Amikor sarokba szorítottnak érzed magad, és semerre sem látsz kiutat, kapaszkodj a hitbe, amit Isten helyezett beléd, és továbbra is tarts ki! Jézus azt mondta: „a mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosok igyekeznek hatalmukba keríteni” (Máté 11:12). Az „erőszak” szó itt erős eltökéltségre, szenvedélyességre és megfeszített erőre utal. Hajthatatlannak kell lenned, eltökélten kell küzdened, tudva, hogy Isten melletted áll (ld. Zsoltárok 56:10). Nem a körülötted lévő víz határozza meg a sorsodat, az vagy a hátán visz, vagy lehúz a mélybe. A haladáshoz a hit kell. Ha feladod, Isten sem tehet érted semmit! Ezért ma akár mellúszással, akár hátúszással haladsz, akár valami olyan technikával, amiről soha senki nem hallott – csak ússz tovább!

2019. február 24., vasárnap

2019.02.24 Vasárnap délelőtt

„Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr… a pusztában, hogy… megtudja, mi van a szívedben…” (5Mózes 8:2)
Isten a pusztában vezette Izrael fiait: „hogy próbára tegye jellemüket, hogy megtudja, mi van a szívükben: megtartják-e parancsolatait, vagy sem?” (5Mózes 8:2 NLT). Két választási lehetőségük volt: vagy elpusztulnak a sivatagban, vagy bíznak Istenben, hogy biztonságban elvezeti őket az ígéret földjére. Valaki ezt írta: „Hányszor változtattál irányt életedben ahelyett, hogy kiálltad volna a próbát, és túljutva a nehézségeken, eljutottál volna oda, amit Isten ígért? Ő tudni akarja, hogy méltó vagy-e az áldásokra, melyek a Jordán túlsó partján várnak. Van bátorságod szembenézni a kihívásokkal, vagy meghátrálsz, és megelégszel kevesebbel? Ha olyan kihívással nézel szembe, amely közted és az Istentől kapott ígéret között áll… bátorságra találhatsz a Józsué 1:9-ben és a Dániel 10:19-ben. Kérj Istentől bátorságot, hogy bármekkora akadályok állnak is utadban, szembe tudj nézni velük, és ki tudd nyilvánítani igényedet arra, amit Isten készített számodra.” A floridai Everglades mocsár látképét sok helyen tarkítják a szikár, durva kinézetű karibi fenyők. Ezek a fák barátságtalan környezetben tudnak legjobban fejlődni, hosszú szárazságot és erdőtüzet is elviselnek, és kiállják a legnagyobb hurrikánokat is. Sőt, ha jó minőségű talajba ültetik őket, akkor rendszerint kiszáradnak és elpusztulnak. Joni Eareckson Tada mondta: „A karibi fenyőkhöz hasonlóan általában lelkünk sem fejlődik a jó időkben. Szívünk önelégültté válik, kevésbé érezzük, hogy szükségünk van Istenre, elhalványul bennünk a menny felé vágyás, és imaéletünk kiszárad… gyönyörű környezetben, ahol minden szükségünk ki van elégítve, és minden szükséges forrás karnyújtásnyira rendelkezésünkre áll… a lelkünk kiszárad… Időnként szükségünk van arra, hogy a próbák vihara lecsapjon ránk, ha azt akarjuk, hogy hitünk érettebbé váljon.”

2018. február 27., kedd