2014. december 31., szerda
Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt
kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami
lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A
világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett
egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy
tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a
világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de
a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test
kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És
az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét,
mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam,
hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Hiszen mi
mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt
ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten
Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Jn 1,1-18
kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami
lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A
világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett
egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy
tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a
világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de
a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test
kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És
az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét,
mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam,
hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Hiszen mi
mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt
ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten
Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Jn 1,1-18
2014. december 30., kedd
Ismerd meg joban A Terentöt
"A kicsinység érzése, amit éreztek, belőletek származik. Nem az életetek jelentéktelen, hanem ti élitek azt jelentéktelenül... Nyissátok meg az életeteket, és éljetek nyitottan és kiteljesedve!" (2Kor 6,12-13, MSG fordítás)
Az évnek ebben a szakaszában mindenkinek nagyon sok dolgot kell elintéznie - meg kell írnunk az év végi összefoglalókat, meg kell tervezni az ünnepi menüt, és természetesen ajándékokat is kell vásárolnunk.
De számodra valami sokkal fontosabb kell, hogy legyen a középpontban karácsonykor: a Jézussal való személyes kapcsolatod elmélyítése. Miért? Két ok miatt.
Először is, mert Jézus alkotott téged. A Biblia szerint: "Mielőtt bármi létrejött volna, Krisztus létezett, és Ő Istennel volt. Ő mindig is létezett, és Ő maga Isten. Ő teremtett mindent, ami van, és semmi sincs, amit nem ő alkotott. Az örök élet Őbenne van, és ez az élet világosságot nyújt az egész emberiségnek." (Ján1,1-4, TLB ford.)
Nemcsak arra van lehetőséged, hogy az univerzum Teremtőjével találkozz, hanem arra is, hogy a te saját Teremtőddel találkozz. Azt szokták mondani, hogy ha az embernek kétségei vannak valamilyen területen, nézze meg, mit ír a kézikönyv.... De Jézust ismerni, ennél sokkal jobb. Ha tudni akarod, hogyan tudod kihozni a legtöbbet az életedből, meg kell ismerned azt, aki téged alkotott.
Másodszor, mert Jézus nyitja meg a szíved, hogy olyan életet élhess és élvezhess, amelyben jelen van a cél, a békesség és az erő. A Jézussal való kapcsolat biztosítja számodra a helyet a mennyben, de ennél sokkal többet is jelent. Isten azoknak, akik ismerik Őt, olyan életet ígér, amelyben cél, békesség és erő van.
Jézust személyesen ismerni azt jelenti, hogy megváltozik az életed. A cél, az erő és a békesség csak a kezdete annak, amit Isten neked adni akar az életben.
Sajnos a legtöbb ember jelentéktelen életet él, mert értelmetlen dolgok töltik ki az életüket.
Most karácsonykor gondolkodjunk el egy kicsit a fogadós példáján, aki nem készített helyet Jézus számára azon az első karácsonyon. Ez nem akadályozhatta meg, hogy Jézus megszülessen, és Istent sem akadályozta meg abban, hogy megvalósítsa a céljait a történelemben. Ez csak a fogadósnak volt rossz. Elmulasztotta azt a kiváltságot, hogy Isten Fiának helyet adjon, amikor a világra jött.
Ugyanez igaz a te életedre is. Ha nem találsz időt arra, hogy megismerd Jézust, elmulasztod a lehetőséget, hogy megismerd a Teremtődet. Elmulasztod a lehetőségét annak, hogy cél, békesség és erő legyen az életedben, mert ezeket csak Isten Fiától tudod megkapni. Ha nem hagysz az életedben helyet Jézusnak, akkor nem tudod majd betölteni az életeddel azt a célt, amit Ő szán neked.
Ez a reménység lelkünknek
Amikor az Isten Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt: "Bizony, gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak." És így, miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret. Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és náluk minden ellenvetésnek véget vet, és mindent megerősít az eskü. Ezért tehát az Isten, mivel még teljesebben akarta megmutatni az ígéret örököseinek, hogy elhatározása változhatatlan, esküvel vállalt kezességet. Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahova elsőként bement értünk Jézus, aki Melkisédek rendje szerint főpap lett örökké.
Zsid 6,13-20.
BIZTOS HORGONYUNK
Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya. (Zsid 6,19)
Verőfényes nap volt, és a csónakunkban ültünk a folyó torkolatánál. A férjem a horgászással foglalatoskodott, én pedig a könyvem olvasásába merültem el. Hirtelen valakinek a kiáltozására figyeltünk fel, aki jelezte, hogy elveszítettük a horgonyunkat. Nem elég, hogy veszélyes mértékben odasodródtunk a másik csónak közelébe, de a férjem a horgony hiányában nem tudott tovább horgászni. Igyekeztünk hát kifelé a partra.
Ez az élmény arra az igazságra emlékeztetett, hogy Jézus a mi horgonyunk. Ha ő az életünk iránymértéke és reménysége, rá hagyatkozhatunk; biztosan és szilárdan tart minket. Ha viszont levesszük tekintetünket Jézusról, és saját elképzeléseinkbe bonyolódunk, akkor anélkül, hogy észrevennénk, könnyen elsodródhatunk az általa felkínált szeretettől és kegyelemtől.
Aznap eszembe jutottak a Zsid 6 igéi, és az a bizonyosság, amely enyém lehet, mert Krisztus az életem erős horgonya.
Ez az élmény arra az igazságra emlékeztetett, hogy Jézus a mi horgonyunk. Ha ő az életünk iránymértéke és reménysége, rá hagyatkozhatunk; biztosan és szilárdan tart minket. Ha viszont levesszük tekintetünket Jézusról, és saját elképzeléseinkbe bonyolódunk, akkor anélkül, hogy észrevennénk, könnyen elsodródhatunk az általa felkínált szeretettől és kegyelemtől.
Aznap eszembe jutottak a Zsid 6 igéi, és az a bizonyosság, amely enyém lehet, mert Krisztus az életem erős horgonya.
Imádság: Köszönjük, Édesatyánk, hogy Jézust reménységül és életünk horgonyaként adtad. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." (Mt 6, 9-13)
Készülj fel a támadásra! (4)
„Mit akar mondani szolgájának az én Uram?” (Józsué 5:14)
„Mit akar mondani szolgájának az én Uram?” (Józsué 5:14)
Vannak olyan sorsdöntő kérdések, amelyek míg nem oldódnak meg, addig nem tudunk továbblépni és élvezni Isten áldásait életünkben. Józsué ilyen problémával nézett szembe, amikor Jerikó toronymagas falai előtt állt. Ez volt az ígéret földjének legerősebb városa, először ezt kellett elfoglalni. Azt olvassuk: „Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte, kivont karddal a kezében. Odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez? Az pedig így felelt: Nem, hanem az Úr seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, és ezt mondta neki: Mit akar mondani szolgájának az én Uram? Az Úr seregének a vezére ezt felelte Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz. Józsué pedig úgy tett.” (Józsué 5:13-15).
Mi a te Jerikód? Mi az a nagy csata, amit meg kell nyerned ahhoz, hogy beteljesedhessen, amit Isten tervezett az életedre? Vannak csaták, amiket csak térden állva lehet megnyerni. A kereszten aratott győzelme előtt Krisztus, aki a mi példaképünk, élete legnehezebb éjszakáját töltötte a Gecsemánéban imádkozva: „… ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács 22:42). Megrémít a kihívás nagysága? Úgy érzed, nincs meg benned, ami a győzelemhez kell? Olyan, mintha csak rónád a köröket, de sehová sem jutsz? Tarts szünetet! Vonulj félre, hogy egyedül légy Istennel, és maradj jelenlétében, amíg el nem mondja tervét! Aztán mondj igent rá, és ő erőt fog adni a véghezviteléhez.
2014. december 29., hétfő
Készülj fel a támadásra! (3)
„… lerázta a kígyót a tűzbe…” (Apostolok cselekedetei 28:5)
„… lerázta a kígyót a tűzbe…” (Apostolok cselekedetei 28:5)
Lukács azt írja: „A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. Amikor Pál összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a melegből, és a kezébe mart. Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: »Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem hagyja élni.« Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett. Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, megváltozott a véleményük, és azt mondták róla, hogy isten.” (ApCsel 28:2-6)
Az emberek véleménye gyakran változik, ezért tanuld meg lerázni magadról! A szigetlakók először azon kezdtek tanakodni, hogy Pál egy szökött bűnöző, aztán arra jutottak, hogy isten. Hihetetlen! Van ebben egy fontos tanulság: óvakodj azoktól, akik változtatják veled kapcsolatos véleményüket, amikor a körülmények változnak! Építsd az életedet azok köré, akik a legjobbat feltételezik rólad, és ki is akarják azt hozni belőled! Pál szolgálatának látványos sikere mögött olyan embereket fogsz találni, akik végig bíztak benne. Azt írja: „Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban. Ők életemért saját fejüket kockáztatták…” (Róma 16:3-4). Epafroditoszt testvérének, munkatársának, bajtársának nevezi, aki szolgálatára volt, amikor szükséget szenvedett (ld. Filippi 2:25). Onéziforoszról azt mondja: „sokszor felüdített engem, és nem szégyellte bilincseimet” (2Timóteus 1:16). Keress ilyen embereket, áldássá lesznek számodra!
Mózes törvénye szerint
Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei
felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy
két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A
Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem
látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba,
amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
„Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára
készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és
dicsőség népednek, Izraelnek.”
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Lk 2,22-35
felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy
két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A
Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem
látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba,
amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
„Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára
készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és
dicsőség népednek, Izraelnek.”
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Lk 2,22-35
2014. december 27., szombat
Megszűletet
„Megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. (Lukács 2:7)
Egyik évben, mikor még a gyermekeink kicsik voltak, a feleségem azt mondta, hogy a családi nyaraláshoz nekem kell kiválasztanom a helyet. Úgy döntöttem, hogy egy teljesen spontán vakáció lesz, semmit nem tervezek. Lelkipásztorként és vezetőként az életem minden napja be van táblázva, számomra ezért egy nyaralás tervezése nem valami jól hangzik.
Amikor azonban házas vagy és gyermekeid vannak egy teljesen spontán vakáció nem túl jó ötlet. Mivel nem volt semmi tervünk, a vakáció első öt éjszakáját öt különböző városban töltöttük, ebből négyszer az autónkban aludtunk, mert nem találtunk szabad szálláshelyet. A gyermekeim pedig nem voltak vidám kempingezők. Az ötödik éjjel elhatároztuk, hogy tervet készítünk a továbbiakra.
Ez a nyaralás segített megértenem, mit ért a Biblia azon, amikor az első karácsony történetében azt mondja, hogy „nem volt hely a szálláson” Mária és József számára.
Az örök Isten, és a megígért Messiás eljövetelét évezredekkel előre látták. Próféciák megjövendölték az igazságot, hogy a világ üdvözítője el fog jönni. Az ő születése olyan fontos, hogy kettéválasztja a történelmet Kr.e. és Kr.u. szakaszokra. A születésnapod dátuma Jézus születésnapjához van viszonyítva.
Mikor az Isten Fia eljött erre a világra, nem volt számára hely. A fogadós elszalasztott egy kitűnő lehetőséget. Ha Jézus az ő szobájában született volna, a fogadós építhetett volna egy hatalmas jelet, amilyenek Las Vegasban vannak, amely lefele mutatna: „Az Isten Fia itt született!” Megalapozhatta volna a szállodája szerencséjét. Ehelyett elszalasztotta élete legnagyobb áldását, mert nem volt helye Jézus számára.
Nem lehetünk azonban túl kemények a fogadóssal szemben, nem ítélhetjük el azért, mert nem volt szobája Jézus számára. Mi is állandóan ugyanezt tesszük.
Mindannyian elutasítjuk a lehetőséget, hogy megadjuk neki azt a figyelmet, ami az életünkben őt illeti. Megtöltjük a naptárunkat mindenféle időpontokkal, melyek jelentősége messze eltörpül Jézus mellett. Elköltjük a pénzünket a legújabb kütyüre és nincs semmink, amit Isten munkájába adhatnánk. Azzal töltjük minden időnket, hogy egyre előrébb jussunk a ranglétrán, és azt mondjuk, hogy nincs időnk a szolgálatra, hogy nincs időnk segíteni másokat a gyülekezetben vagy a társadalomban.
Amikor azonban házas vagy és gyermekeid vannak egy teljesen spontán vakáció nem túl jó ötlet. Mivel nem volt semmi tervünk, a vakáció első öt éjszakáját öt különböző városban töltöttük, ebből négyszer az autónkban aludtunk, mert nem találtunk szabad szálláshelyet. A gyermekeim pedig nem voltak vidám kempingezők. Az ötödik éjjel elhatároztuk, hogy tervet készítünk a továbbiakra.
Ez a nyaralás segített megértenem, mit ért a Biblia azon, amikor az első karácsony történetében azt mondja, hogy „nem volt hely a szálláson” Mária és József számára.
Az örök Isten, és a megígért Messiás eljövetelét évezredekkel előre látták. Próféciák megjövendölték az igazságot, hogy a világ üdvözítője el fog jönni. Az ő születése olyan fontos, hogy kettéválasztja a történelmet Kr.e. és Kr.u. szakaszokra. A születésnapod dátuma Jézus születésnapjához van viszonyítva.
Mikor az Isten Fia eljött erre a világra, nem volt számára hely. A fogadós elszalasztott egy kitűnő lehetőséget. Ha Jézus az ő szobájában született volna, a fogadós építhetett volna egy hatalmas jelet, amilyenek Las Vegasban vannak, amely lefele mutatna: „Az Isten Fia itt született!” Megalapozhatta volna a szállodája szerencséjét. Ehelyett elszalasztotta élete legnagyobb áldását, mert nem volt helye Jézus számára.
Nem lehetünk azonban túl kemények a fogadóssal szemben, nem ítélhetjük el azért, mert nem volt szobája Jézus számára. Mi is állandóan ugyanezt tesszük.
Mindannyian elutasítjuk a lehetőséget, hogy megadjuk neki azt a figyelmet, ami az életünkben őt illeti. Megtöltjük a naptárunkat mindenféle időpontokkal, melyek jelentősége messze eltörpül Jézus mellett. Elköltjük a pénzünket a legújabb kütyüre és nincs semmink, amit Isten munkájába adhatnánk. Azzal töltjük minden időnket, hogy egyre előrébb jussunk a ranglétrán, és azt mondjuk, hogy nincs időnk a szolgálatra, hogy nincs időnk segíteni másokat a gyülekezetben vagy a társadalomban.
2014. december 25., csütörtök
Áldott Karácsonyi Űnnepeket kivánunk minden ismerösűnknek
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Ézsaiás 9:6 KAR
Ézsaiás 9:6 KAR
2014. december 13., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)