Köszönjük Uram, hogy a mai napon is alkalmassá teszel bennünket arra, hogy elvégezzük mindazt, amit ránk bízol. Imádkozunk Atyám, hogy:
Apcs.4/29b,30
Tegyél bennünket, szolgáidat képessé, hogy teljes bátorsággal hirdessük üzeneted! 30 Te pedig nyújtsd ki kezedet, gyógyítsd meg a betegeket, tegyél csodákat, és adj jeleket szent szolgádnak, Jézusnak neve által!
Ámen
2015. augusztus 20., csütörtök
2015. július 26., vasárnap
2015. július 16., csütörtök
A kegyelem erö
„Majd visszatére az angyal, aki beszél vala velem, és felkölte engem, mint mikor valaki álmából költetik fel. És mondá nékem: Mit látsz te? És mondám: Látok ímé egy merő arany gyertyatartót, tetején az olajtartója, rajta pedig annak hét szövétneke, és hét cső a szövétnekekhez, amelyek a tetején vannak; És mellette két olajfa: egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig annak bal oldalán [amelyek folyamatosan olajjal táplálják azt] . (Zakariás 4 :1-3)
Zakariásnak volt egy látomása, amelyben egy angyal szólt hozzá. A látomásban egy arany gyertyatartó jelent meg hét lámpával. Hét cső található rajta, mellette pedig két olajfa, amelyek folyamatosan olajjal látják el a lámpákat.
Ha Isten Igéjét tanulmányozod, bizonyára tudod, hogy az olaj a Szent Szellemet jelképezi, a Szent Szellem pedig a Mindenható Isten erejének megjelenítője. Az első fejezetben már beszéltem arról a Jakab 4:6 kapcsán, hogy Isten kegyelme nem más, mint a Szent Szellem ereje, ami segít abban, hogy győzedelmeskedhessünk a gonosz hajlamainkon. Bér nem fejti ki részletesen, de ez azt jelenti, hogy a kegyelem nem más, mint Isten ereje, amely betölti minden szükségünket és megoldást nyújt problémáinkra.
Éveken át fogalmam sem volt arról, mi is az a kegyelem, ezért egy teljesen frusztrált keresztény nő voltam. Mint azt már korábban említettem, mindent én magam akartam megoldani, a saját erőmből. Rettenetesen küldöttem azért, hogy emberi erőmmel elmozdítsam az utamban álló hegyeket.
Ha Zorobábel vagy a zsidók helyében lettem volna, minden erőmből azon lettem volna, hogy felépítsem a templomot az Úrnak. Szívem mélyén tudtam volna, hogy az Úr rendelte nekem az épület felállítását. Mivel nagyon elszánt ember vagyok, a teljes kimerülésig próbálkoztam volna, a saját erőmből, hogy teljesítsem mindazt, amit Isten kér tőlem.
Ugyanakkor nagyon frusztrált lettem volna, mivel megengedtem volna örök ellenségemnek, az ördögnek, hogy állandóan gyötörjön engem. Minden erőmet és energiámat arra fordítottam volna, hogy egy olyan problémát próbáljak megoldani, ami meghaladja képességeimet és emberi erőmet. Mi lett volna ennek az egésznek az eredménye? Egy kimerült, összezavarodott, szerencsétlen ember.
Egy Zakariáshoz hasonló látásra volt szükségem, amelyben Isten kegyelmének végtelen ereje mutatkozik meg, amint azt a fenti részben is olvashattuk.
Zakariásnak volt egy látomása, amelyben egy angyal szólt hozzá. A látomásban egy arany gyertyatartó jelent meg hét lámpával. Hét cső található rajta, mellette pedig két olajfa, amelyek folyamatosan olajjal látják el a lámpákat.
Ha Isten Igéjét tanulmányozod, bizonyára tudod, hogy az olaj a Szent Szellemet jelképezi, a Szent Szellem pedig a Mindenható Isten erejének megjelenítője. Az első fejezetben már beszéltem arról a Jakab 4:6 kapcsán, hogy Isten kegyelme nem más, mint a Szent Szellem ereje, ami segít abban, hogy győzedelmeskedhessünk a gonosz hajlamainkon. Bér nem fejti ki részletesen, de ez azt jelenti, hogy a kegyelem nem más, mint Isten ereje, amely betölti minden szükségünket és megoldást nyújt problémáinkra.
Éveken át fogalmam sem volt arról, mi is az a kegyelem, ezért egy teljesen frusztrált keresztény nő voltam. Mint azt már korábban említettem, mindent én magam akartam megoldani, a saját erőmből. Rettenetesen küldöttem azért, hogy emberi erőmmel elmozdítsam az utamban álló hegyeket.
Ha Zorobábel vagy a zsidók helyében lettem volna, minden erőmből azon lettem volna, hogy felépítsem a templomot az Úrnak. Szívem mélyén tudtam volna, hogy az Úr rendelte nekem az épület felállítását. Mivel nagyon elszánt ember vagyok, a teljes kimerülésig próbálkoztam volna, a saját erőmből, hogy teljesítsem mindazt, amit Isten kér tőlem.
Ugyanakkor nagyon frusztrált lettem volna, mivel megengedtem volna örök ellenségemnek, az ördögnek, hogy állandóan gyötörjön engem. Minden erőmet és energiámat arra fordítottam volna, hogy egy olyan problémát próbáljak megoldani, ami meghaladja képességeimet és emberi erőmet. Mi lett volna ennek az egésznek az eredménye? Egy kimerült, összezavarodott, szerencsétlen ember.
Egy Zakariáshoz hasonló látásra volt szükségem, amelyben Isten kegyelmének végtelen ereje mutatkozik meg, amint azt a fenti részben is olvashattuk.
2015. július 9., csütörtök
„Rendezze el az életét
Jézus azt mondta: imádkozzunk azért, hogy ne essünk kísértésbe, megpróbáltatásba, nyomorúságba vagy bajba, akár Istentől jönnek ezek, akár az ördögtől. Amikor imádkozunk, Isten megtart és megvédelmez, nehogy beleessünk a Sátán csapdájába.
Hogyan tud Isten megvédeni minket attól, hogy ne kerüljünk olyan kísértésbe, ami nyomorúságba, bajba vagy romlásba taszít, végül pedig meglop, megöl és tönkretesz bennünket? Több dologra is gondolnunk kell ahhoz, hogy sikeresen szembeszálljunk a kísértéssel.
Isten Igéjének az ismerete
Először is legyen átfogó ismeretünk Isten Igéjéről. Amikor Jézus befejezte a negyvennapos böjtöt, és a Sátán megkísértette Őt, Jézus nem elméletekkel szállt szembe vele. Úgy utasította vissza az ördög kísértését, hogy az írást idézte: „Meg van írva." Isten Igéje minden bölcsesség veleje és minden ismeret summája. Mindig világosságot sugároz a sötétségbe.
Hogyan tud Isten megvédeni minket attól, hogy ne kerüljünk olyan kísértésbe, ami nyomorúságba, bajba vagy romlásba taszít, végül pedig meglop, megöl és tönkretesz bennünket? Több dologra is gondolnunk kell ahhoz, hogy sikeresen szembeszálljunk a kísértéssel.
Isten Igéjének az ismerete
Először is legyen átfogó ismeretünk Isten Igéjéről. Amikor Jézus befejezte a negyvennapos böjtöt, és a Sátán megkísértette Őt, Jézus nem elméletekkel szállt szembe vele. Úgy utasította vissza az ördög kísértését, hogy az írást idézte: „Meg van írva." Isten Igéje minden bölcsesség veleje és minden ismeret summája. Mindig világosságot sugároz a sötétségbe.
Amikor a Sátán kelepcébe akarta csalni Jézust azzal, hogy a követ változtassa kenyérré, Jézus azt válaszolta: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik.“ (Mát 4,4)
A templom tetején is megkísértette a Sátán Jézust: „Ha Isten Fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.“ (Mát 4,6-7)
Végül a Sátán felvitte Jézust egy magas hegyre, és megmutatta neki a világ minden gazdagságát. Azt mondta, hogy mindezt Jézusnak adja, ha leborulva imádja őt. Ezúttal Jézus ezt válaszolta: „meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj." (Mát 4,10)
Ekkor a Sátán elhagyta Jézust egy időre, az angyalok pedig Jézushoz jöttek, és szolgáltak neki. Ha gondosan megőrzünk minden igét a Mózes első könyvétől a Jelenésekig, akkor mindig győzni tudunk a Sátán legravaszabb csapdája felett is, mert átlátjuk a cseleit.
Egy napon egy férfi jött hozzám tanácsadásra. Azt mondta: „Pásztor, nekem két feleségem van. Miután megházasodtam, a munkám során találkoztam egy másik asszonnyal, és egy másik otthonom lett vele. Mindkét asszony szeret engem, és én is szeretem mindkettőt. Nem tudok egyikről sem lemondani, és mindegyikük azt mondta, hogy nem tud nélkülem élni. Keményen dolgozom, oda-vissza ingázom közöttük, és úgy gondolom, hogy bőkezű vagyok, és helyes dolgot cselekszem. Amikor éjszaka ébren fekszem, mindig erre a következtetésre jutok.”
Nyilvánvalóan az ördög csapdájába került anélkül, hogy tudatában lett volna. Azt kérdeztem „Hallotta-e valaha Isten Igéjét? A tízparancsolat egyike azt mondja, hogy ne kövessünk el házasságtörést, vagyis azt, amit ön tesz.“
„De hát mit tegyek? Ha abbahagyom az egyik asszony látogatását és támogatását, éhen fog halni. Ráadásul még ott vannak a gyerekek is.”
„Rendezze el az életét úgy, hogy ne sértse meg a törvényt és az erkölcsöt. Anyagilag támogathatja az egyik asszonyt, és a gyermekek oktatását is biztosíthatja, miután befejezték egymással a kapcsolatukat. Ha ezt megteszi, igazzá lehet Isten előtt.“
Ha biztos tudásunk van Isten Igéjéről, akkor ellen tudunk állni az ördögnek, ha mégoly ravaszul is próbál kelepcébe csalni minket. Ha nem támaszkodunk az Igére, hanem a magunk módján, saját bölcsességünkkel akarjuk megoldani problémáinkat, akkor megkockáztatjuk azt, hogy beleessünk az ördög csapdájába.
A templom tetején is megkísértette a Sátán Jézust: „Ha Isten Fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.“ (Mát 4,6-7)
Végül a Sátán felvitte Jézust egy magas hegyre, és megmutatta neki a világ minden gazdagságát. Azt mondta, hogy mindezt Jézusnak adja, ha leborulva imádja őt. Ezúttal Jézus ezt válaszolta: „meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj." (Mát 4,10)
Ekkor a Sátán elhagyta Jézust egy időre, az angyalok pedig Jézushoz jöttek, és szolgáltak neki. Ha gondosan megőrzünk minden igét a Mózes első könyvétől a Jelenésekig, akkor mindig győzni tudunk a Sátán legravaszabb csapdája felett is, mert átlátjuk a cseleit.
Egy napon egy férfi jött hozzám tanácsadásra. Azt mondta: „Pásztor, nekem két feleségem van. Miután megházasodtam, a munkám során találkoztam egy másik asszonnyal, és egy másik otthonom lett vele. Mindkét asszony szeret engem, és én is szeretem mindkettőt. Nem tudok egyikről sem lemondani, és mindegyikük azt mondta, hogy nem tud nélkülem élni. Keményen dolgozom, oda-vissza ingázom közöttük, és úgy gondolom, hogy bőkezű vagyok, és helyes dolgot cselekszem. Amikor éjszaka ébren fekszem, mindig erre a következtetésre jutok.”
Nyilvánvalóan az ördög csapdájába került anélkül, hogy tudatában lett volna. Azt kérdeztem „Hallotta-e valaha Isten Igéjét? A tízparancsolat egyike azt mondja, hogy ne kövessünk el házasságtörést, vagyis azt, amit ön tesz.“
„De hát mit tegyek? Ha abbahagyom az egyik asszony látogatását és támogatását, éhen fog halni. Ráadásul még ott vannak a gyerekek is.”
„Rendezze el az életét úgy, hogy ne sértse meg a törvényt és az erkölcsöt. Anyagilag támogathatja az egyik asszonyt, és a gyermekek oktatását is biztosíthatja, miután befejezték egymással a kapcsolatukat. Ha ezt megteszi, igazzá lehet Isten előtt.“
Ha biztos tudásunk van Isten Igéjéről, akkor ellen tudunk állni az ördögnek, ha mégoly ravaszul is próbál kelepcébe csalni minket. Ha nem támaszkodunk az Igére, hanem a magunk módján, saját bölcsességünkkel akarjuk megoldani problémáinkat, akkor megkockáztatjuk azt, hogy beleessünk az ördög csapdájába.
2015. július 8., szerda
Isten soha nem rohan
Isten soha nem rohan
“Ne próbálj mindenből éretlenül idő előtt kikerülni. Engedd, hogy elvégezze benned a munkáját, így válsz éretté és kifejlettél.” (Jakab 1:4 MSG fordítás)
“Ne próbálj mindenből éretlenül idő előtt kikerülni. Engedd, hogy elvégezze benned a munkáját, így válsz éretté és kifejlettél.” (Jakab 1:4 MSG fordítás)
Legyél türelmes Istennel és magaddal szemben. Az élet egyik zavaró dolga, hogy Isten órarendje ritkán hasonlít a miénkhez. Mi gyakran rohanásban vagyunk, amikor Isten nem ezt teszi. Talán frusztrál is a látszólag lassú előrehaladásod az életben.
Emlékezz rá, hogy Isten soha nem siet, de mindent időben tesz. Az egész életidődet fel fogja használni, hogy felkészítsen az örökkévalóságban betöltött szerepedre.
A Biblia tele van példákkal, miként használ Isten hosszú folyamatokat a jellem kifejlesztésére, különösen vezetők esetében. 80 évet vett igénybe Mózes felkészítése, amibe a 40 éves pusztai vándorlás is beletartozott. 14600 napon keresztül várt és kérdezgetett Mózes: "Itt van már az ideje?" Ám Isten folyamatosan azt válaszolta: "Még nem."
Ellentmondva néhány ismert könyvcímnek, nem léteznek "Könnyű lépések az Éretté váláshoz" vagy "Titkos recept az azonnali Szentséghez". Amikor Isten egy óriási tölgyfát akar létrehozni, 100 évet ad neki, amikor egy gombát készít, elég hozzá egy éjszaka.
A nagyszerű jellemek küzdelmek, viharok és szenvedések útján születnek. Legyél türelmes ebben a folyamatban. Jakab azt tanácsolja: “Ne próbálj mindenből éretlenül idő előtt kikerülni. Engedd, hogy elvégezze benned a munkáját, így válsz éretté és kifejletté.” (Jakab 1:4 MSG fordítás)
Ne csüggedj el. Amikor Habakuk depressziós lett, mert úgy gondolta, hogy Isten nem cselekszik elég gyorsan, Istennek ezt kellett mondania: "Ezek a dolgok amiket elterveztem nem azonnal fognak bekövetkezni. Lassan, egyenletesen, biztosan jön el az idő, amikor ez a látomás beteljesedik. Ha lassúnak tűnik, ne ess kétségbe, mert ezek a dolgok biztosan bekövetkeznek. Csak légy türelmes! Egy nappal sem fognak elkésni! (Habakuk 2:3 TLB fordítás)
Emlékezz arra, hogy milyen messze elhozott már, ne csak arra, hogy még mennyi van hátra. Nem ott vagy ahol szeretnéd, de már nem is ott vagy ahol valaha voltál. Évekkel ezelőtt az emberek egy népszerű kitűzőt hordtak magukon amerikában, melyeken ezek a betűk álltak: PBPGINFWMY. Azt jelenti "Kérlek légy türelmes. Isten még nem végzett velem." (angolul: Please Be Patient. God Is Not Finished With Me Yet.) Isten ugyanígy nem végzett még veled, szóval te csak folytasd előrehaladásodat. Még a csiga is elérte a bárkát kitartásával!
Jésua és Izráel
„Mikor pedig meghallák [a szamaritánusok] Júda és Benjámin ellenségei, hogy akik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izráel Istenének:
Menének Zorobábelhez [az új helytartóhoz] és a családfőkhöz, s mondának nékik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképpen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s néki áldozunk Esárhaddon, Assiria királyának idejétől fogva, aki ide hozott fel minket!
És monda nékik Zorobábel és Jésua és Izráel családainak többi fői: Nem veletek együtt kell nékünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izráel Istenének, amiképpen megparancsolta nékünk a király, Círus, Persia királya
És [állandóan] igyekezék e tartomány népe [a szamaritánusok] megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.
És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Círusnak, Persia királyának egész idejében, Dárius perzsa király uralkodásáig.’
(Ezsdrás 4:1-5)
Ebben a fejezetben szeretném veletek megosztani a hegyeket mozgató kegyelemről szóló üzenetet. Hadd kezdjem a kegyelem erejéről szóló tanítást azzal hogy megvizsgálom az ószövetségi Ezsdrás könyvének fentiekben leírt fejezetét. A történetben azt látjuk, hogy Júda és Benjámin törzsei engedélyt kaptak Círustól, a perzsa királytól, hogy templomot építsenek az Úrnak. Amikor a szamaritánusok tudomást szereznek róla, felkeresik Zorobábelt, a helytartót és a többi vezetőt és arra kérik őket, hogy részt vehessenek a templom építésében, mivel ők is ugyanazt az Istent imádják.
Ha utánagondoltok, rájöttök, hogy bár ezek a szamaritánusok imádták Izrael Istenét, ezt nem a megfelelő indíttatásból tették. Alapvetően azért tették, mert azt tanították nekik, ha ezt teszik, távol tartják maguktól az ördögöt. Nem izraeliták voltak, hanem asszírok, és Izrael Istenét csak hozzátették az általuk imádott istenek listájához. Miközben Jehovát, az Egyetlen Igaz Istent imádták, továbbra is megtartották hamis isteneiket és bálványaikat.
Mivel a zsidók ezt tudták, megmondták a szamaritánusoknak, akik ősidők óta az ellenségeik voltak, hogy semmi közük a templom építéséhez. Amikor a szamaritánusok ezt meghallották, dühbe gurultak, és minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy zaklassák a zsidókat és meghiúsítsák terveiket, szándékaikat.
Vajon mit tesz ilyen helyzetben egy istenfélő ember? Hogyan reagál az őt érő támadásokra, zaklatásra? Azt hiszem, a kérdésre adandó válasz a kulcs a kegyelemmel teljes élethez, amit Isten az embereinek szán.
Ha azt gondolod, hogy bármit is tehetsz az Úrért anélkül, hogy ne okoznál magadnak problémákat, nagyon tévedsz. Jézus figyelmeztetett, hogy nyomorúságunk lesz ezen a világon (János 16:33). Azt mondta, hogy az emberek gyűlölték és üldözték Őt, ezért, mivel Hozzá tartozunk, minket is gyűlölni és üldözni fognak. (János 15:18-20) Tudjuk, hogy földi pályánkat nem tudjuk befutni anélkül, hogy nehézségekbe ne ütköznénk. Bár tudatában vagyunk ennek, éppen a nehézségek azok, amik frusztrálnak és boldogtalanná tesznek bennünket.
Menének Zorobábelhez [az új helytartóhoz] és a családfőkhöz, s mondának nékik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképpen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s néki áldozunk Esárhaddon, Assiria királyának idejétől fogva, aki ide hozott fel minket!
És monda nékik Zorobábel és Jésua és Izráel családainak többi fői: Nem veletek együtt kell nékünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izráel Istenének, amiképpen megparancsolta nékünk a király, Círus, Persia királya
És [állandóan] igyekezék e tartomány népe [a szamaritánusok] megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.
És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Círusnak, Persia királyának egész idejében, Dárius perzsa király uralkodásáig.’
(Ezsdrás 4:1-5)
Ebben a fejezetben szeretném veletek megosztani a hegyeket mozgató kegyelemről szóló üzenetet. Hadd kezdjem a kegyelem erejéről szóló tanítást azzal hogy megvizsgálom az ószövetségi Ezsdrás könyvének fentiekben leírt fejezetét. A történetben azt látjuk, hogy Júda és Benjámin törzsei engedélyt kaptak Círustól, a perzsa királytól, hogy templomot építsenek az Úrnak. Amikor a szamaritánusok tudomást szereznek róla, felkeresik Zorobábelt, a helytartót és a többi vezetőt és arra kérik őket, hogy részt vehessenek a templom építésében, mivel ők is ugyanazt az Istent imádják.
Ha utánagondoltok, rájöttök, hogy bár ezek a szamaritánusok imádták Izrael Istenét, ezt nem a megfelelő indíttatásból tették. Alapvetően azért tették, mert azt tanították nekik, ha ezt teszik, távol tartják maguktól az ördögöt. Nem izraeliták voltak, hanem asszírok, és Izrael Istenét csak hozzátették az általuk imádott istenek listájához. Miközben Jehovát, az Egyetlen Igaz Istent imádták, továbbra is megtartották hamis isteneiket és bálványaikat.
Mivel a zsidók ezt tudták, megmondták a szamaritánusoknak, akik ősidők óta az ellenségeik voltak, hogy semmi közük a templom építéséhez. Amikor a szamaritánusok ezt meghallották, dühbe gurultak, és minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy zaklassák a zsidókat és meghiúsítsák terveiket, szándékaikat.
Vajon mit tesz ilyen helyzetben egy istenfélő ember? Hogyan reagál az őt érő támadásokra, zaklatásra? Azt hiszem, a kérdésre adandó válasz a kulcs a kegyelemmel teljes élethez, amit Isten az embereinek szán.
Ha azt gondolod, hogy bármit is tehetsz az Úrért anélkül, hogy ne okoznál magadnak problémákat, nagyon tévedsz. Jézus figyelmeztetett, hogy nyomorúságunk lesz ezen a világon (János 16:33). Azt mondta, hogy az emberek gyűlölték és üldözték Őt, ezért, mivel Hozzá tartozunk, minket is gyűlölni és üldözni fognak. (János 15:18-20) Tudjuk, hogy földi pályánkat nem tudjuk befutni anélkül, hogy nehézségekbe ne ütköznénk. Bár tudatában vagyunk ennek, éppen a nehézségek azok, amik frusztrálnak és boldogtalanná tesznek bennünket.
2015. június 3., szerda
MAI IGE
Mit mondott rólad Isten? (3)
„… mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek…” (2Korinthus 9:8)
„… mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek…” (2Korinthus 9:8)
Ha Isten azt mondja, hozz anyagi áldozatot annak érdekében, hogy valaki más látása beteljesüljön, akkor fel kell ismerned a következőket:
1) Isten most a hitedet teszi próbára, és azt, hogy kész vagy-e engedelmeskedni nehéz körülmények között is. Amikor Illés próféta az özvegyasszonyt arra kérte, hogy ossza meg vele utolsó falat ételét, az időzítés furcsának tűnt. Éhínség volt az országban, és sokan meghaltak. Ki hibáztathatta volna az asszonyt, ha nemet mond? Azzal, hogy Isten kérését saját érdekei elé helyezte, hozzákapcsolódott az isteni, kifogyhatatlan ellátmány forrásához. A Biblia azt mondja: „… aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat… Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre”(2Korinthus 9:6–8).
2) Isten lehetőséget ad arra, hogy valaki más életébe vess, de a sajátodban arathass. Szeretjük idézni az igét: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket…” (Filippi 4:19), de emlékszünk rá, kiknek adatott ez az ígéret? Azoknak íródott, akik Pál apostol szolgálatát támogatták.„… amikor eltávoztam Macedóniából, az ajándékozás és elfogadás tekintetében egyetlen gyülekezet sem állt velem kapcsolatban, csak ti egyedül, mert egyszer-másszor Thesszalonikába is küldtetek szükségleteimre” (Filippi 4:15–16). Ezek után teszi hozzá Pál: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban.” Az adakozással egy olyan számlára fektetsz be, amiből felvehetsz majd, amikor te leszel szükségben.
2015. június 1., hétfő
ZSOLTÁROK 50
1 Asáf zsoltára. &Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. 2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. 3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. 4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: 5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! 6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela.
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. 8Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. 9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; 10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. 11Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állataitudva vannak nálam. 12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. 13Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? 14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat! 15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet! 18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. 19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. 20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. 21Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozomazokat. 22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: 23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
2015. május 30., szombat
NAPI REMÉNY
A változáshoz őszinte közösségre van szükség
"Mivel hallottatok Jézusról és megtanultátok az igazságot, ami tőle jön, vessétek le a régi, bűnös természeteteket és eddigi életmódotokat, amit megrontott a testi vágy és a csalás. Ehelyett engedjétek, hogy a Szent Szellem megújítsa gondolataitokat és hozzáállásotokat. Vegyétek fel az új természetet, hogy Istenhez hasonlóan igazak és szentek legyetek. Hagyjátok hát abba a hazudozást. Mondjuk el szomszédainknak az igazságot, mert mindannyian ugyannak a testnek vagyunk részesei."(Efézus 4:21-25, NLT fordítás)
Ahhoz, hogy változtatni tudj az életedben lévő hibákon, szükséged van olyan emberekre, akik megmondják neked az igazat. Önmagad jóvoltából nem leszel jobban; szükséged van másokra is az életedben. Szükséged van támogatásra. Szükséged van egy kis csoportra. A változáshoz őszinte közösségre van szükség.
Van néhány dolog az életedben, amit sosem leszel képes megváltoztatni saját erőből, ezek főleg életed legnagyobb nehézségei, amelyekről senkinek sem akarsz beszélni.
Sosem jutsz túl azokon a dolgokon, amíg meg nem osztod valakivel. Nem kell elmondanod mindenkinek. Csak egy embert kell találnod, aki bízik benned és te is megbízol benne - valaki, aki megbízható, feltétel nélkül szeret, nem ítélkezik és imádkozik érted. Az érzelmeid feltárása a gyógyulás kezdete.
Nem az a kis csoport, amikor másokkal felszínes időt töltesz, mindenki "jól van" vagy "minden nagyszerűen megy". El kell jutnod egy olyan érettségi szintre a kis csoportodban, ahol mered azt mondani: "Durva hetem volt. Nehéz az élet. Ez történt."
"Tehát hagyjátok abba a hazudozást. Mondjuk el szomszédainknak az igazságot, mert mindannyian ugyannak a testnek vagyunk részesei." (Efézus 4:25, NLT fordítás)
Ha hívő vagy, ezzel egy időben tartozol is valahova. Isten családjához tartozol és minden egyes hívő hozzád tartozik. Addig nem változhatsz meg, amíg nem tartozol valahova. Nem válhatsz azzá, akivé Isten akar tenni, amíg nem egy olyan csoporthoz tartozol, amely mély és őszinte közösség. Hagyj fel a hamissággal! Beszélj a szomszédoddal! Mondd el a barátodnak az igazat, mert egymáshoz tartozunk!
Ha komolyan változtatni szeretnél szíved legmélyebb csalódásain, életed legnagyobb hibáin, szembe kell nézned az őszinteség miatti félelmeddel. Abba kell hagynod a hamisságot. Igazinak kell lenned.
Eldöntheted, hogyan éled le az életed: úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne. Semmi sincs azonban rendben addig, amíg úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne. Nem leszel jobban, nem gyógyulsz meg, nem tudsz leszámolni azzal a területtel, ami zaklat egészed addig, amíg nem osztod meg valakivel.
csendes percek
És ő "adott" némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus. Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.
Ef 4,11-16.
EGYMÁSRA TÁMASZKODVA
Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts hitetlenségemen!" (Mk 9,24)
Azt gondoltam régebben, hogy a hit egy statikus állapot, amit vagy teljesen birtokol egy ember vagy egyáltalán nem. De az évek során megtanultam, hogy a hit ingadozhat. Amikor erős a hitünk, nagyon fontos, hogy megmutassuk azt cselekedeteinken és szavainkon keresztül. A hitünk miatt mások is bátorságot vehetnek, hogy higgyenek, mikor minden lehetetlennek látszik. Megerősödhetnek újra azáltal, hogy kétségeik között bíznak a hitünkben.
Amikor a hitünk gyenge, kérdéseink vannak vagy kétségeink, mi is támaszkodhatunk a körülöttünk élők hitére. A küzdelmekben és átmeneti időszakokban mindig tudom, hogy a barátaim imádkoznak értem. A saját nyomorúságuk ellenére hitük van arra, hogy imádkozzanak értem. Az önfeláldozásukban és állhatatosságukban látom Istent munkálkodni általuk.
Jó mások hitére támaszkodni. Isten egyháza arra lett tervezve, hogy a közösségben egymásra támaszkodjanak a hívek. Amikor a hitben erősek vagyunk, odafordulhatunk azok felé, akik kétségek között vannak, és bátoríthatjuk őket, hogy a hit megmarad.
Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess minket, hogy megosszuk az élő és aktív hitünket másokkal, és hogy támaszkodjunk másokra, amikor a hitünk ingadozik. Ámen.
Ef 4,11-16.
EGYMÁSRA TÁMASZKODVA
Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts hitetlenségemen!" (Mk 9,24)
Azt gondoltam régebben, hogy a hit egy statikus állapot, amit vagy teljesen birtokol egy ember vagy egyáltalán nem. De az évek során megtanultam, hogy a hit ingadozhat. Amikor erős a hitünk, nagyon fontos, hogy megmutassuk azt cselekedeteinken és szavainkon keresztül. A hitünk miatt mások is bátorságot vehetnek, hogy higgyenek, mikor minden lehetetlennek látszik. Megerősödhetnek újra azáltal, hogy kétségeik között bíznak a hitünkben.
Amikor a hitünk gyenge, kérdéseink vannak vagy kétségeink, mi is támaszkodhatunk a körülöttünk élők hitére. A küzdelmekben és átmeneti időszakokban mindig tudom, hogy a barátaim imádkoznak értem. A saját nyomorúságuk ellenére hitük van arra, hogy imádkozzanak értem. Az önfeláldozásukban és állhatatosságukban látom Istent munkálkodni általuk.
Jó mások hitére támaszkodni. Isten egyháza arra lett tervezve, hogy a közösségben egymásra támaszkodjanak a hívek. Amikor a hitben erősek vagyunk, odafordulhatunk azok felé, akik kétségek között vannak, és bátoríthatjuk őket, hogy a hit megmarad.
Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess minket, hogy megosszuk az élő és aktív hitünket másokkal, és hogy támaszkodjunk másokra, amikor a hitünk ingadozik. Ámen.
Csenedes percek
És ő "adott" némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus. Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.
Ef 4,11-16.
EGYMÁSRA TÁMASZKODVA
Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts hitetlenségemen!" (Mk 9,24)
Azt gondoltam régebben, hogy a hit egy statikus állapot, amit vagy teljesen birtokol egy ember vagy egyáltalán nem. De az évek során megtanultam, hogy a hit ingadozhat. Amikor erős a hitünk, nagyon fontos, hogy megmutassuk azt cselekedeteinken és szavainkon keresztül. A hitünk miatt mások is bátorságot vehetnek, hogy higgyenek, mikor minden lehetetlennek látszik. Megerősödhetnek újra azáltal, hogy kétségeik között bíznak a hitünkben.
Amikor a hitünk gyenge, kérdéseink vannak vagy kétségeink, mi is támaszkodhatunk a körülöttünk élők hitére. A küzdelmekben és átmeneti időszakokban mindig tudom, hogy a barátaim imádkoznak értem. A saját nyomorúságuk ellenére hitük van arra, hogy imádkozzanak értem. Az önfeláldozásukban és állhatatosságukban látom Istent munkálkodni általuk.
Jó mások hitére támaszkodni. Isten egyháza arra lett tervezve, hogy a közösségben egymásra támaszkodjanak a hívek. Amikor a hitben erősek vagyunk, odafordulhatunk azok felé, akik kétségek között vannak, és bátoríthatjuk őket, hogy a hit megmarad.
Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess minket, hogy megosszuk az élő és aktív hitünket másokkal, és hogy támaszkodjunk másokra, amikor a hitünk ingadozik. Ámen.
Ef 4,11-16.
EGYMÁSRA TÁMASZKODVA
Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts hitetlenségemen!" (Mk 9,24)
Azt gondoltam régebben, hogy a hit egy statikus állapot, amit vagy teljesen birtokol egy ember vagy egyáltalán nem. De az évek során megtanultam, hogy a hit ingadozhat. Amikor erős a hitünk, nagyon fontos, hogy megmutassuk azt cselekedeteinken és szavainkon keresztül. A hitünk miatt mások is bátorságot vehetnek, hogy higgyenek, mikor minden lehetetlennek látszik. Megerősödhetnek újra azáltal, hogy kétségeik között bíznak a hitünkben.
Amikor a hitünk gyenge, kérdéseink vannak vagy kétségeink, mi is támaszkodhatunk a körülöttünk élők hitére. A küzdelmekben és átmeneti időszakokban mindig tudom, hogy a barátaim imádkoznak értem. A saját nyomorúságuk ellenére hitük van arra, hogy imádkozzanak értem. Az önfeláldozásukban és állhatatosságukban látom Istent munkálkodni általuk.
Jó mások hitére támaszkodni. Isten egyháza arra lett tervezve, hogy a közösségben egymásra támaszkodjanak a hívek. Amikor a hitben erősek vagyunk, odafordulhatunk azok felé, akik kétségek között vannak, és bátoríthatjuk őket, hogy a hit megmarad.
Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess minket, hogy megosszuk az élő és aktív hitünket másokkal, és hogy támaszkodjunk másokra, amikor a hitünk ingadozik. Ámen.
2015. május 29., péntek
Aszeretet elűzi a félelmet
"A szeretetben nincs félelem, mert a tökéletes szeretet szeretet elűzi a félelmet. Ha félünk ... az azt jelenti, hogy nem tapasztaltuk meg a tökéletes szeretetet." (1Ján 4:18, NLT ford.)
"Utállak!"
Amikor az emberek ezt mondják egy kapcsolatban, az gyakran annak a jele, hogy valaki megpróbál uralkodni az embertársán. Mi van az uralkodás mögött? A félelem. A bizonytalanság arra késztet, hogy uralkodjunk mások felett vagy arra, hogy elutasítsuk mások uralkodását magunkkal szemben. Amikor annyira bizonytalan vagy, hogy minden gondolatod akörül forog, vajon mások mit gondolnak rólad, az lerombolja a kapcsolataidat és ellehetetleníti az életedet.
Mi emberek hatalmas dilemma előtt állunk: arra vágyunk, hogy közel kerüljük valakihez, de nagyon félünk attól, hogy közel legyünk valakihez. Vágyunk az intimitásra, de ugyanakkor halálra is vagyunk rémülve tőle.
A bizonytalanság meggátolja az intimitást és le is rombolja a kapcsolataidat. Nem kerülhetsz úgy közel valakihez, hogyha félelem van a kapcsolataidban. Ha a bizonytalanság szétrombolja a kapcsolataidat, akkor mi építi őket? A szeretet! A szeretet építi a kapcsolatokat.
A Biblia ezt írja: "A szeretetben nincs félelem, mert a tökéletes szeretet szeretet elűzi a félelmet. Ha félünk ... az azt jelenti, hogy nem tapasztaltuk meg a tökéletes szeretetet." (1Ján 4:18, NLT ford.)
Ez hogyan működik? Hogyan űzi el a szeretet a félelmet?
A szeretet fókuszában nem te fogsz állni többé, hanem a többiek. Az emberek sokszor megkérdeznek: "Soha nem leszel ideges, amikor az előtt a sok ember elött beszélsz Seddlebackben?" A válasz: "Dehogynem!" De tudod, hogy mi a különbség? Nem magamra összpontosítok, hanem inkább azokra az emberekre, akik velem szemben ülnek. Ha viszont ott állnék, s azon gondolkoznék, vajon mit gondolnak a hajamról, lenne mitől félnem, nem igaz? De abban a pillanatban, amint arra kezdek gondolni, mennyire szeretem a gyülekezetemet és hogyan szolgáljuk együtt Istent, a félelem hirtelen eltűnik.
Ez ugyanígy müködik minden kapcsolatban. Ha másokra összpontosítunk, az megadja az erőt a félelem kiűzéséhez.
Hogyan kell hát megtalálni azt az erőt, ami segít másokra fókuszálni? Rá kell ébredned arra, mennyire szeret téged Isten. Abban a pillanatban, amint megérted mennyire szeret Isten téged, nem kell önmagadnak bizonyítanod többé. Nem kell többé azzal töltened az életed, hogy mások jóindulatát megnyerd, mert már tudod, hogy Isten szeret téged.
Tudod milyen felszabadító és örömteli így élni? Az identitásod és az önértékelésed nem azon múlik többé, vajon mit gondolhatnak mások rólad. Amikor biztonságban vagy a Jézussal való kapcsolatodban, nem nyom le mások elvárásának terhe. Isten szeretete megszabadít arra, hogy másokat is félelem nélkül szeress.
"Utállak!"
Amikor az emberek ezt mondják egy kapcsolatban, az gyakran annak a jele, hogy valaki megpróbál uralkodni az embertársán. Mi van az uralkodás mögött? A félelem. A bizonytalanság arra késztet, hogy uralkodjunk mások felett vagy arra, hogy elutasítsuk mások uralkodását magunkkal szemben. Amikor annyira bizonytalan vagy, hogy minden gondolatod akörül forog, vajon mások mit gondolnak rólad, az lerombolja a kapcsolataidat és ellehetetleníti az életedet.
Mi emberek hatalmas dilemma előtt állunk: arra vágyunk, hogy közel kerüljük valakihez, de nagyon félünk attól, hogy közel legyünk valakihez. Vágyunk az intimitásra, de ugyanakkor halálra is vagyunk rémülve tőle.
A bizonytalanság meggátolja az intimitást és le is rombolja a kapcsolataidat. Nem kerülhetsz úgy közel valakihez, hogyha félelem van a kapcsolataidban. Ha a bizonytalanság szétrombolja a kapcsolataidat, akkor mi építi őket? A szeretet! A szeretet építi a kapcsolatokat.
A Biblia ezt írja: "A szeretetben nincs félelem, mert a tökéletes szeretet szeretet elűzi a félelmet. Ha félünk ... az azt jelenti, hogy nem tapasztaltuk meg a tökéletes szeretetet." (1Ján 4:18, NLT ford.)
Ez hogyan működik? Hogyan űzi el a szeretet a félelmet?
A szeretet fókuszában nem te fogsz állni többé, hanem a többiek. Az emberek sokszor megkérdeznek: "Soha nem leszel ideges, amikor az előtt a sok ember elött beszélsz Seddlebackben?" A válasz: "Dehogynem!" De tudod, hogy mi a különbség? Nem magamra összpontosítok, hanem inkább azokra az emberekre, akik velem szemben ülnek. Ha viszont ott állnék, s azon gondolkoznék, vajon mit gondolnak a hajamról, lenne mitől félnem, nem igaz? De abban a pillanatban, amint arra kezdek gondolni, mennyire szeretem a gyülekezetemet és hogyan szolgáljuk együtt Istent, a félelem hirtelen eltűnik.
Ez ugyanígy müködik minden kapcsolatban. Ha másokra összpontosítunk, az megadja az erőt a félelem kiűzéséhez.
Hogyan kell hát megtalálni azt az erőt, ami segít másokra fókuszálni? Rá kell ébredned arra, mennyire szeret téged Isten. Abban a pillanatban, amint megérted mennyire szeret Isten téged, nem kell önmagadnak bizonyítanod többé. Nem kell többé azzal töltened az életed, hogy mások jóindulatát megnyerd, mert már tudod, hogy Isten szeret téged.
Tudod milyen felszabadító és örömteli így élni? Az identitásod és az önértékelésed nem azon múlik többé, vajon mit gondolhatnak mások rólad. Amikor biztonságban vagy a Jézussal való kapcsolatodban, nem nyom le mások elvárásának terhe. Isten szeretete megszabadít arra, hogy másokat is félelem nélkül szeress.
2015. április 12., vasárnap
áldás
ÁLDÁS.
Légy áldott, légy áldott és erős, légy áldott, és bölcs, légy áldott, és kitartó – mert győzni fogsz. Mert a te Istened minden ember MEGTARTÓJA, kiváltképpen azoké, akik hisznek. Ne vond vissza magad, ne rendülj meg hitedben, bizalmadban, állhatatos kitartásodban a te Istened munkájában, ne arra nézz, „milyen pici” az, amit teszel, vagy tenni tudsz, hanem arra, hogy te a te MEGTARTÓ Istened oldalán, az Ő akaratában végzed, amit végzel. Ő az, Aki teljessé teszi munkádat. Amiben hiányosnak érzed magad – kiegészít. Megáld, és betölti szükségeidet. Melletted áll, szeret téged. Légy áldott. Ámen.
Légy áldott, légy áldott és erős, légy áldott, és bölcs, légy áldott, és kitartó – mert győzni fogsz. Mert a te Istened minden ember MEGTARTÓJA, kiváltképpen azoké, akik hisznek. Ne vond vissza magad, ne rendülj meg hitedben, bizalmadban, állhatatos kitartásodban a te Istened munkájában, ne arra nézz, „milyen pici” az, amit teszel, vagy tenni tudsz, hanem arra, hogy te a te MEGTARTÓ Istened oldalán, az Ő akaratában végzed, amit végzel. Ő az, Aki teljessé teszi munkádat. Amiben hiányosnak érzed magad – kiegészít. Megáld, és betölti szükségeidet. Melletted áll, szeret téged. Légy áldott. Ámen.
1Tim 4,10. "Mert azért fáradunk (kopiaó) és szenvedünk szidalmakat (agonidzomai), mivelhogy reménységünket vetettük az élő Istenben, Aki minden embernek MEGTARTÓJA (Szótér), kiváltképpen a hívőknek.
2015. március 28., szombat
IMA
MA: Uram, vizsgáld meg a gondolatainkat. Jézus nevében lerontunk minden olyan gondolatot, ami Isten Igéjével ellentétes. Kényszerítjük az elménket, hogy az Igazsággal legyen egyetértésben. Újítsd meg az elménket, és helyezd a hazugságok helyébe az Igazságot! Elkötelezzük magunkat, hogy elutasítsuk az ellenség hazugságait, és lecsendesítjük azokat, Jézus nevében. Ámen! 2Timótheus 1/7. Isten nem a félelem szellemét adta, hanem erőnek és szeretetnek és
2015. március 25., szerda
2015. március 11., szerda
Ne itélkezetek
Böjte Csaba: Ne ítélkezzetek…!
Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól! Az emberek hihetetlenül bátran ítélkeznek, élők és holtak felett! Sokszor rácsodálkozom arra, hogy olyan emberek, akik szinte semmit nem tettek le az asztalra, milyen vehemenciával törnek pálcát mások felett!
Félelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek! Ezek a felületes kirohanások, nagyon mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is!
A mi Urunk Jézus Krisztus világosan elmondta nekünk:
Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre? Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből! Mt 7,1
Ami elgondolkoztat, az az, hogy ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus, feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni szívesen látott vendég lett! Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt! A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember, a társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene! Régebb azt mondták, hogy egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz! Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!
Szeretettel,
Csaba t.
Csaba t.
2015. március 7., szombat
NE FÉJ
Áldott napot, áldott hétvégét Testvéreim a Jézus Krisztusban! :) <3 Jézus ma is szól hozzánk: Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! (Jn 14,27.)
Istentől született
"Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." I. János 5:4."Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Szellem által, tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre." Júdás 20-21.
|
Posted: 06 Mar 2015 05:27 AM PST
Szeretnénk megköszönni minden idelátogató Olvasónak megtisztelő figyelmét, kitartását, támogatását! Az oldal abból a célból indult, hogy elismert szolgálók írásaiból, prédikációiból ihletet, szellemi növekedést és megerősödést nyerjünk, valamint mélyüljön az Ige iránti szeretetünk és ismeretünk, ami nagyban hozzájárul az élő Isten szeretetéhez és a Hozzá való ragaszkodáshoz. Kiemelten szeretném
 |
|
Posted: 06 Mar 2015 12:40 AM PST
Törvény kontra Kegyelem"Mert akik a törvény cselekedeteiből vannak [akik azt várják, hogy a szertartások törvényeinek való engedelmesség alapján ítéltessenek meg], átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott [megátkozott, elátkozott, pusztulásra, örök kárhozatra ítélt] minden, aki meg nem marad [benne él és marad] mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje."
 |
|
Posted: 06 Mar 2015 12:34 AM PST
"Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." I. János 5:4."Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Szellem által, tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre." Júdás 20-21.
 |
2015. március 6., péntek
Mi a hit
Zsidó 11,1
A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
Ennek egy másik fordítása így szól: „A hit pedig azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, amiben reménykedünk, és meg vagyunk győződve arról, amit nem látunk.” Egy további újszövetségi fordításban a vers első részében azt ol-vashatjuk: „A hit az, hogy valóságot adunk azoknak a dolgoknak, amelyekben reménykedünk.” Egyszerűen azt mondja itt Pál, vagyis a Szent Szellem Pál által, hogy a hit az, amikor a remény irrealitásait bevisszük a realitás területére. Gyak-ran, amikor arról van szó, hogy betöltekezzünk Szent Szellemmel vagy gyógyulást nyerjünk vagy imameghallgatást, sokan csak remélik, hogy majd egyszer megkapják ezeket.
De nem a reménység végzi el a munkát, hanem a hit. A hit az „most”, ha nem „most”, akkor az nem hit. Valaki azt mondta: „Hiszem, hogy majd egyszer megkapom a Szent Szellemet.” Ez nem hit, ez remény, mert a remény mindig jövő idejű, a jövőre mutat. De a hit az „most”! A hit azt mondja, hogy én most fogom megkapni, nekem most megvan. Szükséges, hogy rájöjjünk erre a lényeges dologra ahhoz, hogy kapjunk valamit Istentől.
Ugyanezek az elvek igazak a Szent Szellemmel való betöltekezésre, a gyógyulásra vagy akármilyen imameghallgatásra is. A hit alapelvei ugyanazok minden területen, akár anyagiak, akár Szent Szellem-keresztség, Isteni gyógyulás vagy bármiről is legyen szó. És ha meg tudod tanulni a hit alapelveit, akkor bármit keresel vagy kívánsz Istentől, könnyen megkapod. Tapasztalatból tudom – olyan sok emberrel foglalkoztam az évek során -, hogy amikor arról van szó, hogy valaki betöltekezzen Szent Szellemmel vagy gyógyulást kapjon vagy imameghallgatást, sokan egyszerűen csak remélik, hogy Isten meghallgatja őket. Remélik, hogy kapni fognak valamit.
Emlékszem, egy sátoros összejövetelt vezettem Texasban néhány évvel ezelőtt. Vasárnap este kezdtünk. Evangelizáló üzenetet prédikáltam, a második estén pedig a hitről beszéltem, majd kedd este következett az első gyógyító szol-gálatunk. Mindig ugyanazon a módon vezettem az embereket, hogy fogadják el a gyógyulást vagy a Szent Szellemet. Prédikáltam a kézrátételről, azután pedig hívtuk az elveszetteket, majd a kezünket a betegekre helyeztük, hogy gyó-gyuljanak meg, és a hívőkre, hogy vegyék a Szent Szellemet. Az első ember a sorban azért jött, hogy vegyen Szent Szellemet. Megkérdeztem:
– Betöltekezel-e Szent Szellemmel, amikor rád teszem a kezem és imádkozom?
– Hagin testvér, nagyon remélem, hogy így lesz. Remélem. Azt mondtam:
– Ezek szerint tehát nem.
Ez nagyon feldühítette. Segíteni akartam neki, nem felingerelni, ezért azonnal folytattam: - Reménység által Istentől nem kaphatsz semmit, csak hit által.
Azt felelte:
– Nem tudom, hogy megkapom-e vagy sem, így inkább nem mondom azt, hogy megkapom.
– Nézd – mondtam –, ha én felajánlanék neked egy egydolláros csekket, vajon mondanád-e: „Nem tudom, hogy elvehe-tem-e vagy sem.”
– Nem, egyáltalán nem mondanám – válaszolt.
– Nos, Isten egy ajándékot ajánl fel neked, amelyet éppen olyan könnyen el lehet fogadni, mint az egydolláros csekket.
– Ó, igen – szólt –, már elég hosszú ideje, 13 éve keresem a Szent Szellem-keresztséget és még mindig nem kaptam meg, és nem tudom, hogy most megkapom-e vagy sem.
Eléggé feldúlt volt, ezért átöleltem, megcsókoltam az arcát, és azt mondtam:
– Testvérem, én azért vagyok itt, hogy segítsek neked, de ilyen feltételek mellett addig tarthatnám a kezem a fejeden, amíg minden hajszálad kihull, és még akkor sem kapnál semmit. Így hát azt ajánlom, hogy menj vissza, ülj le az első sorba, nézz és hallgass, figyeld, hogy mi folyik, és meg fogod látni a különbséget a kételkedés és a hit, a hit és a remény-ség között.
Imádkoztunk néhány emberrel gyógyulásért, amikor egy fiatal hölgy következett, aki venni akarta a Szent Szellemet. Megkérdeztem:
– Keresztény vagy?
– Igen – mondta –, tagja vagyok egy gyülekezetnek.
– Érted ugye, hogy lehetsz te akármelyik gyülekezet tagja, de ettől még nem biztos, hogy keresztény vagy. Nem az a
lényeg, hogy valaki gyülekezeti tag-e, hanem az, hogy újjászületett-e?
– Igen – felelte –, tudom és újjászülettem.
– Ez nagyszerű – mondtam –, akkor ne engedd, hogy az ördög beszéljen belőled. Hiszel a Szent Szellemben?
Tudtam, hogy az ő felekezetének tagjai nem mind hisznek ebben, mert én is közülük jöttem.
– Hiszel a Szent Szellem-keresztségben és a nyelveken szólásban?
– Természetesen igen, ez benne van a Bibliában, az Igében. Akkor megkérdeztem:
– Veszed-e a Szent Szellemet most, amikor a fejedre teszem a kezem és imádkozom?
Ő így felelt:
– Biztosan veszem. Tudja – és a Bibliáját a kezében tartotta –, itt ültem ma este, és minden igét követtem a Bibliából, amelyet prédikált, és mind benne volt az Igében. Így természetesen elfogadom.
Láttam, hogy ez a nő készen áll, működik a hite, így tehát kinyújtottam a jobb kezemet, hogy a homlokára tegyem, és mielőtt hozzáértem volna, mind a két kezét fölemelte, és elkezdett nyelveket szólni. Azt mondtam az előbbi idősebb úriembernek:
– Nos, láthatja a különbséget a reménykedés, hogy „megkapom majd” a Szent Szellemet és a valóságos hit között.
– Igen – válaszolta –, azt hiszem, hogy látom.
Következő péntek este újra visszajött, és ő volt újból az első a sorban.
– Látom, hogy visszajött – mondtam neki.
– Igen, visszajöttem, és valamit szeretnék elmondani önnek. Átváltoztattam a reménységemet hitté. Csak tegye a kezét rám, és be fogok töltekezni azonnal Szent Szellemmel.
Kinyújtottam a kezem és rátettem. És alig tettem rá, nyelveken szólt, majdnem abban a pillanatban. Ilyen nagy a különb-ség, amikor valóban hiszel Istenben és nemcsak reménykedsz, hogy majd megkapod a Szent Szellemet vagy a gyó-gyulást vagy az imameghallgatást vagy az anyagi szükségben való segítséget vagy bármi mást. Ez az ember elmondta, hogy már 13 éve kereste, de ezalatt csupán reménykedett, hogy majd megkapja a Szent Szellemet; ám sohasem kapha-tunk a reménység által.
Emlékszem, egy más alkalommal az Istentisztelet végén egy hölgy megszólított:
– Hagin testvér, szeretném, ha megegyeznél velem. Hallottam, hogy használtad az üzenetben a Máté 18,19-et, ahol Jézus azt mondja: „Ha ketten közületek egy akaraton lesznek [megegyeznek] a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.”
– Rendben van, testvérnő – feleltem –, mit akarsz, miben egyezzem meg veled?
– El kell mondanom? – kérdezte.
– Természetesen. Nem egyezhetem meg olyan dologban, amiről semmit sem tudok. Hogyan lehet úgy megegyezni, hogy nem is tudod, miben egyezel meg?
– Ez egy anyagi kérés – mondta ő.
– Rendben van. Mennyi?
– A férjemnek van állása, dolgozik, sok pénzt keres, de olyan helyzetbe jutott, hogy 30 napon belül plusz 100 dollárt kell fizetnünk, és egyszerűen nem tudom, hogy ezt honnan fogjuk megkapni, de biztos vagyok benne, hogy Isten tud segíte-ni és megmutatja.
– Valóban tud segíteni – feleltem. – Akkor azt kéred, hogy abban egyezzek meg veled, hogy 30 napon belül legyen 100 dollárod?
– Igen – válaszolta.
– Rendben van, akkor most imádkozni fogok, és te hallgatod, és egyetértesz vele. Mert ha ketten egyszerre imádkozunk, akkor te is egy irányba mehetsz és én is a másikba. Szellemben kell megegyeznünk. Így tehát imádkoztam és em-lékeztettem az Atyát, hogy itt vagyunk ketten, testvérem és én, a földön, és Te azt mondtad, ha ketten közületek meg-egyeznek a földön – és mi megegyezünk efelől a 100 dollár felől, amire a hölgynek 30 napon belül szüksége van –, ak-kor Te ezt megadod. Köszönjük, Ámen.
– Rendben van, testvérnő? Megvan? – kérdeztem.
Abban a pillanatban (nem akarom kigúnyolni, ezek egyszerűen a tények), sírni kezdett és fölkiáltott:
– Hagin testvér, igazán remélem, hogy megvan, igazán remélem! Azt válaszoltam:
– Nincs meg, egyáltalán nincs meg, mert nem voltunk egységben. Te reménykedsz, én hiszek. Ez egyáltalán nem meg-egyezés.
Ha jól figyelünk, rájöhetünk, hogy a dolgaink egyáltalán nem Isten hibájából mennek rosszul, mert Isten soha nem vall kudarcot. Ha valami nem megy, nem Jézusban van a hiba. Isten nem változik meg, és tudod jól, hogy az ima sem változ-tatja meg Őt. Ó ugyanaz, mielőtt te imádkozol, miközben imádkozol és miután imádkozol. Az ima nem változtatja meg Istent. Az ima dolgokat változtat meg, de nem Istent. Ő mindig ugyanaz.
Dr. L. Yoeman testvérnő azt mondta: „Ha imádkozom bármiért és nem kapom meg, elkezdek megváltozni. Én kezdek el változni, ezt nekem kell megtennem, mert ha az imám válasz nélkül marad, változásra van szükség ahhoz, hogy a válasz megérkezzen. Tudom, hogy Istennél nincs változás, hogy ő változhatatlan, így ha erre szükség van, az én oldalamon kell, hogy megtörténjék. így tehát: ha imádkozom és a válasz elmarad, változni kezdek.”
Ezt a politikát követtem én is az évek során, és mindig 100%-osan bevált. Fel kell ismernünk, hogy nem helyettesíthetjük a hitet reménnyel, mert így nem kaphatunk választ Istentől. Ne érts félre, ha a reménységed a megfelelő helyen van, ez nagyszerű, nagyon áldott, csodálatos és realitás a számodra. Pál azt írta a korinthusiaknak az 1 Korinthus 13-ban: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Nem azt mondta, hogy a má-sik kettő nem fontos, hanem, hogy a három közül a legnagyobb a szeretet, de mind a háromnak megvan a maga helye. Nem helyettesítheted például a reménységet szeretettel és nem helyettesítheted a hitet reménységgel. Mégis tudom, mivel sok emberrel foglalkoztam az évek során, hogy a legtöbb ember hit helyett a reménység alapján próbálja meg elfogadni a gyógyulást vagy a Szent Szellem-keresztséget vagy az imameghallgatást. Néhányan azt mondják: „Ha elve-szed a reményemet, semmim sem marad.” De én nem vettem el a reményedet, mindössze meg akarom mutatni, hogy rossz helyen tartod azt.
Hála Istennek, nekünk áldott reménységünk van. Az Egyház áldott reménysége, hogy az Úr Jézus Krisztus hamarosan visszatér. Van egy áldott reménységünk a megtért halottak feltámadásáról és az élő szentek elragadtatásáról; az a meny-nyei reménység, hogy viszontlátjuk szeretteinket és barátainkat. Hála Istennek ezért a reménységért! Örvendezünk eb-ben, de ez mind jövő idő. Ó eljön, akár hisszük, akár nem. Ó eljön, mert az Ige ezt mondja. A feltámadás meg fog tör-ténni, akár van erre hitünk, akár nincs; így lesz. Az elragadtatás is meg fog történni, függetlenül attól, hogy hisszük-e vagy sem. Szeretteink, barátaink, akik keresztényként haltak meg, elhagyták ezt a világot és a mennybe mentek, azok ott vannak, tekintet nélkül arra, hogy mit gondolunk erről, vagy hogy hisszük-e ezt, és visszatérnek Vele, amikor visszajön. Az én hitem nem akarja Jézust visszahozni a földre. Más szavakkal: nem hihetem, hogy Ó ma eljön, és ezáltal nem hoz-hatom ide vissza, mert ha ez lehetséges volna, akkor az Egyház egyszerűen csak hinne, és így visszahozná Jézust hit által. De Ó el fog jönni, nem? Meg fogjátok látni ezt mind – jövő időben –, nem tudom, hogy ez ma lesz vagy holnap vagy a jövő héten, de tudom, hogy visszajön. Tudom, hogy ez egy áldott reménység, ez egy megtisztító reménység, mert János ezt mondta: „És akiben megvan ez a reménység Őiránta, az mind megtisztítja magát, amiképpen Ó is tiszta.” Ez mind jövő idő, és én hiszem, hogy Ő el fog jönni.
Hiszem, amit az Ige mond, és ugyanakkor reménykedem is. A reménység jövő idő, de ha azt mondod: „Hiszem, hogy majd valamikor megkapom a gyógyulásomat” – ez egyáltalán nem hit. Ez reménység, ami nem szerez gyógyulást neked. Láttam remek embereket, akik meghaltak, mialatt ezt mondogatták. Csodálatos emberek, nagyszerű keresztények vol-tak, most a mennyben vannak, és egyáltalán nem beszélhetek róluk keserűen. Egyszerűen csak nem tudták, hogy mi a hit. Hiszem, hogy meg fog gyógyítani! Ez nem hit! Ez reménység. Bármi, ami a jövőre mutat, jövőre néz, az reménység és nem hit. A hit azt mondja: „Ez az enyém, nekem ez már megvan.” A remény azt mondja: „Majd egyszer megkapom, egyszer meglesz.” Addig, amíg reménykedsz, a kérésed nem testesül meg és sohasem fog megvalósulni. De abban a pillanatban, amint hinni kezdesz, a dolog azonnal megoldódik.
Ez az a lecke, amit sok évvel ezelőtt megtanultam a betegágyon, ahol 16 hosszú hónapon keresztül feküdtem. Tulajdon-képpen egész életemben beteg voltam: gyermekkoromban soha nem szaladgáltam és játszottam úgy, mint más gyerekek: nem volt normális gyermekkorom. 15 évesen pedig már teljesen ágyhoz kötött lettem. Egy orvos, aki a híres M. klinikán praktizált, azt mondta, hogy az én állapotomban senki nem élte még túl a tizenhatodik évét. Néhány hónappal a tizenhato-dik évem előtt végleg fekvőbeteggé váltam és ott is maradtam, míg kb. 17 éves lettem.
Köszönöm Istennek a rengeteg jó könyvet és olvasmányt, amit ma írnak erről a tárgyról, de abban az időben még kevés volt belőlük. De ha voltak is, természetesen nem tudtam róluk, hiszen csak egy vallásos fiú voltam, aki a nagyanyja Bibli-áját olvasta. De köszönöm Istennek, hogy ez ugyanolyan Biblia, mint a „teljes evangéliumi” Biblia. Sírtam és imádkoz-tam és azt mondtam: „Drága Uram, gyógyíts meg engem.” Könyörögtem neki, hogy gyógyítson meg, és több éjszakán keresztül, egész éjjel imádkoztam. Hadd mondjam el: ha fekvőbeteg vagy, akkor a nap 24 órájában nagyon sok időd van az imára. Szeretném, ha tudnátok, hogy órákig imádkoztam, vég nélkül, nap mint nap, hétről hétre, hónapról hónapra, amíg újjá-születtem, de mégsem volt eredmény. Imádkoztam, egyre imádkoztam, és biztos voltam abban, hogy Isten meggyó-gyított, mert megéreztem. Nem fizikailag éreztem, hanem egyszerűen csak „belül” éreztem, hogy meghallgatott. Fizikai-lag nem bizonyítható, hogy Isten meghallgatott, de beszélünk egy bizonyos szellemi átélésről. Ez az volt. A szívem nem dobogott szabályosan, és a lábam még mindig bénán hevert. Lábaim egyszerűen csak csontok voltak egy kis bőrrel, de semmilyen hús, semmilyen izom nem volt rajtuk. Sírni kezdtem, és azt mondtam: „Uram, én azt gondoltam, hogy meg-gyógyítasz és úgy éreztem, hogy már megtetted. Biztos voltam benne, de Te nem tetted meg.”
Egy ideig nem értettem ezt – kb. egy hónapig –, és még csak nem is néztem a Bibliára. Arra gondoltam, fel is adhatnám az egészet, mert nem jó üzlet, de akkor lekerültem a halál ajtajába, a halál torkába. Az ágyfejbe kapaszkodtam. Lehetett látni azt a helyet, ahol kapaszkodtam, mert minden díszítés lekopott onnan. Lényem minden ízével harcoltam a halál ellen. Azután visszatértem újra Isten Igéjére. Fiatalon annyira akartam élni, és annyira küszködtem a halállal! Képtelen voltam meglátni, hogy hol rontottam el. De megpróbáltam Isten Igéje alapján cselekedni. Akkor jött némi eredmény és ezektől a támadásoktól megszabadultam, de még mindig nem kaptam meg a teljes gyógyulást.
Végül 1934 augusztusának második keddjén, miután már tizenhat hónapja feküdtem a betegágyon, reggel fél 9-kor imád-koztam és azt mondtam az Úrnak: „Kedves Úr Jézus, amikor Te a földön voltál, azt mondtad a Márk I 1,24-ben: 'Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek. hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.' Én azt kívánom, hogy meggyógyul-jak. Te azt mondtad: „könyörgésetekben kértek', én kértem. Te azt mondtad: 'higgyétek'. Kedves Úr Jézus, ha Te testben itt állnál az ágyam szélénél, mint ahogy az anyám, és láthatnálak a szememmel, ahogyan láthatom az anyámat, és ha kinyújthatnám a kezem és rátehetném a kezedre és megfoghatnám azt. ahogy az anyám kezét, és ha te azt mondanád ne-kem, hogy az a baj, fiam, hogy te nem hiszel, akkor azt kellene mondanom kedves Úr Jézus, hogy ezt bizony nem jól mondod.” Ma Jézus nem fizikailag szól, mint ahogy egy ember szól hozzád. Ó nem testben van itt, hanem a Szent Szellem által. És Jézus azt mondta: ..A Szent Szellem nem magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall.” Tehát a Szent Szellem hallot-ta, hogy Jézus mondja ezeket, és Ó szólt az én szellememhez. Belül, a bensőmben szavak hangzottak: „Igen, te helyesen hiszel a tudásodhoz képest. (Egy személy a megfelelő ismeret nélkül nem tud hinni, ez egyszerűen lehetetlen. Itt sokan kudarcot vallanak.) Te jól hiszel a tudásod mértéke szerint. De az igeszakasz utolsó mondatának még van egy olyan része, hogy 'meglesz néktek”. Tehát higgyétek, hogy mindazt megnyeritek és meglesz néktek.”
Akkor megértettem. Olyan volt, mintha valaki fölkapcsolta volna bennem a villanyt. Láttam. Azonnal azt mondtam: „Drága Úr Jézus, értem már, érteni! Hinnem kell, hogy megkapom a gyógyulásomat. Hinnem kell, hogy a szívem meg-gyógyul, mialatt még rosszul dobog. Hinnem kell, hogy a bénaságomra is gyógyulást nyerek, bár természetes szemszög-ből nézve még mindig béna vagyok. És ha hiszem, hogy megkapom, akkor meg is lesz.”
Ezt eddig soha nem tettem. Először meg akartam kapni és csak azután hinni. De nem kell hinni, amikor már megvan. Azonnal megláttam, hogy mit tettem azelőtt. Mindezekben a hónapokban reménykedtem, hogy megkapom a gyó-gyulásomat, és ez semmire sem vitt.
Nagyon jó, ha nem vagy rászorulva, hogy egy teljes Evangéliumi gyülekezet vagy felekezeti közösség vagy bárki más mondja meg, hogy mit tégy. Ha követed az Igét és a Szent Szellemet, akkor néhány dolgot automatikusan fogsz csinálni.
A kezeimet tudtam mozgatni, a testem alsó része volt mozdíthatatlan. Senki sem mondta, hogy emeljem fel a kezeimet, és nem is tudnám megmondani, hogy miért, de egyszerűen felemeltem őket, mialatt a hátamon feküdtem az ágyon. Felemeltem a kezem a menny felé és azt mondtam: „Mennyei Atyám, drága Úr Jézus, köszönöm Istennek, hogy meg-gyógyultam. Hiszem, hogy meggyógyultam!” Itt már a megfelelő igeidőt használtam, ezért működött a dolog.
A hit az most! A hit az most! A hit az most! Ha nem most, akkor nem hit! A hit az jelen idő, ha nem jelen idő, akkor nem hit! Ez most működik nekem. Hiszem, hogy majd megkapom a gyógyulásomat – ez nem hit, mert ez nem jelen idő. „Kö-szönöm, drága Úr Jézus a gyógyulásomat – mondtam. – Hiszem, hogy a szívem meggyógyult, jól van. Hiszem, hogy a paralízisemnek is vége. Köszönöm a testem gyógyulását.” Nem mértem az időt, de úgy gondolom, hogy bizonyos helyze-tekben néhány perc is hosszúnak tűnhet, és azt hiszem, hogy legalább tíz percig dicsértem Őt ekkor. Nem néztem az órára, de legalább tíz percet tölthettem hálaadással azért, hogy a szívem jól van, a testem meggyógyult.
De tudjátok, a Sátán majdnem azonnal kihívást intézett ellenem. Igen, ő a földnek minden centiméteréért harcot fog vívni veletek.
Azt mondta:
– Jó fej vagy! Azt állítod, hogy újjászülettél, és most hazudni kezdesz? Minden más alkalommal tagadta volna a pokol vagy a tüzes tó létezését, de most így szólt:
– Nem tudod, hogy a Biblia azt mondja, hogy minden hazug a kénkővel égő tóba fog kerülni?
– De igen – mondtam –, tudom ördög.
Tudtam, hogy az ördög szól, mert minden kétség és elbátortalanodás tőle van.
- Igen, tudom ezt ördög, de nem hazudtam.
– De igen, mert azt mondtad, hogy meggyógyultál, és nem gyógyultál meg. Csak nézd meg a szívedet!
Szokásom volt, hogy állandóan kitapintottam a szívverésemet, addig, amíg már öntudatlanul is odanyúltam. Mikor ezt tettem, ráütöttem a kezemre:
– Ne tedd! Ne tedd! Ne tedd! Azonnal rávágtam:
– Én azt mondtam, hiszem! Hiszem, hogy meggyógyultam! Hiszem, hogy megkapom a választ az imámra, és ha te azt mondod, hogy nem hiszem, akkor te hazudsz! Egyébként is mindenképpen hazug vagy, mert Jézus mondta rólad.
Folytattam:
– Jézus Krisztus, Isten Fia, amikor a földön volt, a Márk 11,24-ben azt mondta: „Amit könyörgésetekben kértek, higgyé-tek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.” Ezt Jézus mondta, és amit Ó mondott, az úgy van. és én ezt hiszem! Ha pedig hiszem, akkor meg is lesz. Én most azonnal hiszek ebben. Ha te vitatkozni és akadékoskodni akarsz, akkor menj és vitatkozz Jézussal!
Ez azután megtette a hatását.
Visszatértem a feladatomhoz, dicsértem Istent és megköszöntem neki a meghallgatást. Úgy hiszem, tíz percig dicsértem Őt, amíg a bensőmben, a szívemben, a szellememben, ezek a szavak nem jöttek:
– Most már hiszed, hogy meggyógyultál. De az egészséges embereknek, akik jól vannak, semmi dolguk az ágyban. Azoknak fel kell kelni.
– Igen – mondtam –, ez így van. Ez biztos, hogy igaz. Igen Uram, ez helyes, én fel fogok kelni. Dicsőség Istennek!
Látjátok, én hittem, de az első lépés megtételéhez is hit kell, és ezeket a lépéseket neked kell megtenned. Egyáltalán nem néztem ki jobban, és nem éreztem magam jobban. A derekamtól lefelé pedig semmit sem éreztem, hiszen béna voltam. Ülő helyzetbe erőltettem magam az ágyban, majd a kezeimmel letaszítottam a lábaimat a földre és megfordítottam a testemet. Lábaim úgy zuhantak le a padlóra, mint két élettelen fadarab. Tudtam, hogy ott vannak lenn a padlón, de nem éreztem. Az ördög minden egyes centiméternyi úton meghátrálásra akart kényszeríteni. Úgy záporoztak a gondolatok a fejemben, mint a géppisztolysorozat. „Nem tudsz járni! Tudod, hogy nem tudsz járni! Nem vagy egészséges, nagyon jól tudod. Hazudsz, és el fogsz esni, és ott kell majd feküdnöd a padlón. Nem emlékszel, hogy 30 nappal ezelőtt kiestél az ágyból, és ott kellett feküdnöd 3/4 óráig, amíg a legidősebb testvéred bejött, hogy fölemeljen és visszategyen az ágyba? Nagyanyád öreg, édesanyád beteges. Ők nem tudnak felemelni. (Akkor csak 44,5 kg-ot nyomtam, de olyan magas voltam, mint most.) Senki nincs a szomszéd férfiak közül otthon, bátyád pedig elment Oklahomába. Itt kell majd feküdnöd a padlón délután ötig, amíg a nagyapád hazajön a munkából és visszatesz az ágyba.” A legcélravezetőbb az ördöggel való elbánásban az, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Nem vettem tudomást róla, egyszerűen úgy tettem, mintha egyáltalán nem mondott volna semmit. Megfogódzkodtam az ágy oldalában, de a térdem nem működött, a lábszáraim sem mozogtak. Így tehát csak térden csúsztam, a karjaimra támaszkodva, és amennyire csak tudtam, felemeltem az egyik kezem és azt mondtam: „Hála Istennek meggyógyultam! A Mindenható Isten, az Úr Jézus Krisztus, a mennyei angyalok, az ördög és a gonosz szellemek jelenlétében kijelentem, hogy Isten Igéje igaz, és én hi-szem, hogy meggyógyultam! Hiszem!”
Tudjátok, az a régi szoba hintázni kezdett, hiszen már 16 hónapja a hátamon feküdtem. A padló a mennyezet helyére ke-rült, a szekrény is felfordult, minden ingott. Becsuktam a szemem, erősen fogódzkodtam, és néhány perc múlva ab-bahagyta a keringést. Kinyitottam a szemem és minden a helyén volt. Újra azt mondtam: „Hála Istennek, Isten Igéje szerint én meggyógyultam. Hiszem!”
Ekkor valamit éreztem; egy valóságos érzés kezdett betölteni. Úgy tűnt, hogy a fejem tetején kezdődik és átjár, mint amikor az olajat valakinek a fejére öntöd. (Ha két litert öntesz rá, az az egész testén végigfolyik.) Ez az érzés végigfolyt rajtam, majd a derekamhoz ért. Azután lement egészen a lábujjamig. A lábszáraimban minden ideg újra aktivizálódott: olyan volt. Mintha kétmillió tűvel szurkálták volna. Azután egyszerűen csak normálisan éreztem magam. Bénaságom elmúlt! Azt mondtam: „Most pedig menni fogok.” így tettem, és azóta is járok. Ezt tehát megtanultam, és ezt tanítom nektek is. Nemcsak az igaz, amit a hitből való gyógyulásról tanítok. A hit műkö-désbe jön a Szent Szellem-keresztségben is. Ezt akkor tudtam meg, amikor láttam, mit mond Isten Igéje a Szent Szellem-keresztségről. Nem álltam meg és nem mondtam: „Vajon van-e elég hitem arra, hogy megkapjam a Szent Szellemet?” Vagy: „Bárcsak elég hitem lenne, hogy megkapjam, hiszen Isten megígérte nekem a Szent Szellem ajándékát.” Megtanul-tam a hit titkát, a hit elvét, és ennek alapján cselekedtem. Egyszerűen azt mondtam:
– Most azonnal lemegyek a teljes evangéliumi prédikátor házához, és azonnal veszem a Szent Szellemet.
Lementem és bekopogtam az ajtón:
– Azért jöttem, hogy betöltekezzem Szent Szellemmel.
Kikiabált:
– Várj, és kérd majd a ma esti Istentiszteleten. Erre így szóltam:
– Nem fog sokáig tartani, hogy megkapjam!
Neked sem tart sokáig, ha hitben kinyúlsz és elveszed.
Kaliforniában taroltam egy összejövetelt 1950-ben, és ott volt egy 83 éves férfi, aki másokkal együtt azért jött el, hogy vegyen Szent Szellemet. Megtudtam, hogy már ötven éve várakozik a Szent Szellemre. Ő mesélte:
– Feleségem 50 évvel ezelőtt az ébredéskor Los Angelesben, az Azuza utcai misszióban megkapta a Szent Szellem- keresztségét. Néhányan azt állítják, hogy mindenki, aki oda elment megkapta azt, de én három évig minden össze jövetelen ott voltam, sőt naponta három istentiszteleten is részt vettem. Minden alkalommal kértem a Szent Szellemet, de nem kaptam meg.
Mikor a kezemet rátettem, a szellememben kijelentést kaptam, és pontosan tudtam, mi a problémája, de azt is láttam, hogy nem tudom a Szellemmel való betöltekezésre rávezetni, mivel nem hisz benne.
Néha meg lehet mondani az embereknek, hogy mi a baj. De az, hogy te tudod, még nem jelent feltétlenül segítséget a számukra. Nekik is tudniuk kell. Volt egy kijelentésem, de ezt nem tudtam beláttatni vele. De mivel éjjel-nappal jött, elkezdtem tanítani. Végül is felderengett neki. (Különös számomra, hogy kb. egy hétig hallgatott, és mégsem töltekezett be. Újra és újra kellett hallania. Ezért van, hogy bizonyos igazságokat újra és újra ismétlek a tanításban. Az emberek nem kapják meg azonnal, ha csak egyszer mondod el.) Kb. tíz nap múlva odajött az egyik összejövetelen azt mondta:
– Hagin testvér, tudd meg, hogy ma reggel megértettem. Látom már, hogy azért nem kaptam meg, mert soha nem hit-tem benne. Reménykedtem ötven évig, hogy majd egyszer megkapom. Azt feleltem:
– Én is tudtam ezt testvér, tudtam már a második alkalommal, ahogy a keze mert rád tettem és imádkoztam. Kijelentés-ben megkaptam, de azt is éreztem, hogy nem vezethetlek rá. Szükséged volt arra, hogy újból és újból eljöjj, és végül te magad lásd meg.
– Nos – mondta –, kell, hogy még egy kis időt hagyj nekem.
– Rendben van, testvér, minden idő a rendelkezésedre áll, amire csak szükséged van.
Azt válaszolta:
– Tudod, ötven éve vagyok ezen az úton, és már csak egy kis időre lenne szükségem ahhoz, hogy megállják, megfordul-jak és a másik irányba menjek.
Kb. három nappal később, egy péntek este, amikor elbocsátottunk már mindenkit, ez az ember odajött a pásztorhoz és hozzám, és így szólt:
– Nem tudom lehetne-e, hogy a testvérek rám tegyék a kezüket. Átváltoztattam a reményemet hitté. Készen állok! Kész vagyok!
– Várod már, hogy megkapd?
– Igen – mondta –, csak tedd rám a kezed, és én azonnal veszem.
A pásztor és én rátettük kezünket, és a keze azonnal a levegőben volt, a száját megnyitotta és nyelveken szólt. Ötven évig reménykedett, hogy megkapja a Szent Szellemet.
Testvéreim, a reménység jó a várakozásra, de nem lehet általa kapni. „Ó, én reménykedem és imádkozom. Imádkozom és reménykedem.” Vajon hallottatok már ilyet? Vagy te is ezt mondod? Ha igen, akkor javítsd ki magad! Legközelebb ha ezt mondod, üss a szádra, hagyd abba, mert ez nem hit! „Csak azt tehetjük, hogy imádkozunk és reménykedünk.” Ha valóban csak ennyit tudtok tenni, akkor már le is vagytok győzve.
Emlékszem, néhány évvel ezelőtt egy pásztor gyülekezetében szolgáltam Texas államban. Vele és feleségével laktam az otthonukban. Ez a pásztor a világon talán a legrosszabb módon mondogatta, hogy reménykedem és imádkozom, vagy: imádkozom és reménykedem. A megdöbbentő az volt, hogy ott ült minden szolgálaton, ahol én a hit és a remény közötti különbségről tanítottam, de úgy lepergett róla, mint a víz a kacsa tolláról. Egy nap, amikor így szólt:
– Megkérlek, hogy imádkozz velem valamiért.
– Miről van szó? – kérdeztem.
– Egy üzletember társtulajdonosi viszonyra akar velem lépni egy tó-menti telken egy kis üdülővel. Viszont van már 900 dollár adóssága, és felajánlotta, hogy én fizessem ki havi részletekben, vagy ha ő kifizeti, én visszafizethetném neki ka-mat nélkül.
Mivel az üzletember felesége egy kicsit ellenkezett, így ő végül is 30 napos határidőt kért, hogy még átgondolja. A pász-tor azt akarta, hogy imádkozzam azért, hogy minden jól menjen, végül hozzátette:
– Én csak reménykedem és imádkozom, hogy menjen.
Nem ez volt a második összejövetel, amikor a prédikációt hallhatta, de még mindig nem értette meg. Amikor kimondta,
hogy csak reménykedik és imádkozik, azt feleltem neki:
– Nos. testvér, ha ennyi, amit csinálsz, akkor csak az idődet vesztegeted. – Megrebbent a szeme és egy pillanatra úgy gondoltam, hogy mindjárt elrohan, de azután megszólalt:
– Hát igen, ez igaz. Elvesztegettem az időmet és Isten idejét is. De valójában Isten idejét nem vesztegettem el, hiszen Ő nem is hallgatott meg engem! Akkor csak a magam idejét vesztegettem el.
(Végül is övé lett a telek és a ház is, és rávettük, hogy hagyja abba a reménykedést, és kezdjen el végre hinni.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)