Ige azt mondja szólj a hegyhez,

 Ige azt mondja szólj a hegyhez, ne a problémákról beszélj! Ne a problémáidat imádkozd, hanem az Igét/választ!
Pld:
Ne azt mondd: Gyógyítsd meg Istenem a fájós térdem Jézus nevében!
Helyette: Köszönöm Istenem, hogy az ő sebeivel meggyógyultam Jézus nevében! vagy Dicsőség Istennek, hogy Szent egészségben élek Jézus nevében! vagy Köszönöm Istenem, hogy meggyógyult a térdem Jézus nevében!
Ne azt mondd: Segíts Istenem Jézus nevében, hogy ki tudjam fizetni a gázszámlát!
Helyette: Köszönöm Istenem a bővölködő életet Jézus nevében! vagy Köszönöm Istenem, Jézus nevében, hogy Te minden szükségemet betöltöd feljebb, hogynem mint kérném, vagy elgondolnám! vagy Köszönöm Istenem, Jézus nevében, hogy ki tudom fizetni a gázszámlát!

Ha bánatod van, keresd Jézusodat,

Ha bánatod van, keresd Jézusodat,
borulj le előtte, sírd el bánatodat.
Ő majd bekötözi vérző sebeidet,
meggyógyítja bánatos szívedet.
Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,
ne félj, mindig veled van az Úr Isten.
Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,
veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.
Szegény a házad, mindenki elhagyott,
nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!
Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,
gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!
De mégse keseregj, töröld le könnyedet,
hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!
Ott nyugalmat találsz, békét, szeretetet,
amit tőled soha, senki el nem vehet!
Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,
legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!
Így végezd el imád, egész életedben,
elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe.

Joyce Meyer: A szavak ereje

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek

   Jézus egy  alkalommal  ezt a  példabeszédet  mondta a  népnek:  A  mennyek
   országa hasonlít ahhoz  az emberhez,  aki jó magot  vetett földjébe.  Amíg
   azonban az  emberek aludtak,  eljött ellensége,  konkolyt hintett  a  búza
   közé, aztán elment.
   Amikor felnövekedett a vetés,  és már kalászba  szökkent, akkor előtűnt  a
   konkoly is.  Erre elmentek  a szolgák  a gazdához,  és megkérdezték  tőle:
   „Uram, nemde jó magot vetettél földedbe? Honnét van tehát a konkoly?” Mire
   a gazda így felelt: „Ellenséges ember cselekedte ezt.”
   A  szolgák  tovább  kérdezték:  „Akarod-e,  hogy  elmenjünk  és  kiszedjük
   belőle?”  Azt  válaszolta  nekik:   „Nem!  Nehogy  a  konkolyt   gyomlálva
   kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok, hadd nőjön fel mindkettő  az
   aratásig!  Aratáskor  majd  megmondom  az  aratóknak:  Előbb  a   konkolyt
   szedjétek össze, és kössétek  kévébe, hogy tűzre  kerüljön. A búzát  pedig
   gyűjtsétek csűrömbe!”
   Mt 13,24-30

   Elmélkedés:

   A magvetőről szóló példabeszédet folytatja  a mai evangélium. Jézus  újabb
   példázatot mond arról, hogy a mag elvetésével még nem ér véget a történet.
   Jön az  ellenség,  isten  ellensége,  aki  rossz  szemmel  nézi,  hogy  az
   emberekhez eljut  az a  tanítás, amelyet  követve üdvözülhetnek,  Istenhez
   juthatnak.  A  gonoszt  az  irigység  motiválja  cselekedetében.  A  rossz
   tanítás, a tévtanítás konkolyát hinti  az emberi szívekbe, hogy  mindenkit
   összezavarjon, megtévesszen.  A  jó  és  a  rossz  egyaránt  jelen  van  a
   világban, környezetünkben, mindkettő hatással  van ránk. Isten azért  adja
   nekünk az igazság tanítását, hogy az üdvösségre jussunk. A gonosz, a sátán
   ezt  meg  akarja  akadályozni,  ezért  nyúl  a  hazugság,  a  megtévesztés
   eszközéhez.
   Hiába próbálnánk,  nem  tudjuk  magunkat  függetleníteni,  elkülöníteni  a
   rossztól. A szolgák is ezt  akarják, erre keresnek megoldási  lehetőséget.
   Az ő okosságuk abból  látszik, hogy felismerik  a jót és  a rosszat, és  a
   kettőt meg tudják egymástól különböztetni.  Felismerik, hogy mi a búza  és
   mi a konkoly, mit  vetettek ők és mi  származhat mástól. A  bölcsességüket
   azért kell kiemelni, mert bizony sokszor nem tudjuk megkülönböztetni a jót
   a rossztól, és ez megnehezíti választásunkat, döntésünket.
   A szolgák  ugyan rögtön  nekifognának a  gyomlálásnak, de  a gazda,  Isten
   későbbre halasztja  ezt.  Isten tudja,  hogy  a gonosz  megkísért  minket.
   Tudja, hogy nem az ő üdvözítő szándéka az egyetlen erő, ami hat ránk. A jó
   és a rossz szétválasztása az aratás Urának, Istennek a feladata. Nem a  mi
   feladatunk, hogy ítéletet  alkossunk és  azt végrehajtsuk.  Az a  dolgunk,
   hogy szabad döntést hozzunk a jó mellett.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Hála neked, emberek Teremtő és Megváltó Istene, aki hogy fényességedet  az
   egész világ előtt  kinyilvánítsad, nagy lakomát  rendeztél, amelyen nem  a
   jövendők-jele bárányt,  hanem saját  testedet  és véredet  szolgáltad  föl
   eledelül,    s    szent    asztaltársaságoddal    minden    hívő    embert
   megörvendeztettél,  üdvösségszerző   kelyheddel  megmámorosítottál,   mert
   hiszen abban  benne  van a  paradicsomnak  minden gyönyörűsége,  úgy  hogy
   velünk lakomáznak a szent angyalok is sokszoros örömmel.

Adj még többet magadból.

Áldom Szent Neved

Csak a szeretet képes arra...