Isten terve a nyelvem számára

Isten terve a nyelvem számára

"Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész." (Zsolt.108:2)

Dávid szilárdan elhatározta: nem számít, mi történik, ő az Urat fogja dicsérni. Ez az egyedül megfelelő alapja annak a dicséretnek, amely igazán Istent dicsőíti. Ha a dicséretünk pusztán az érzelmeinkből vagy a körülményeinkből fakad, olyan bizonytalan és változó is lesz, mint azok. Meg kell alapoznunk, ahogy Dávid tette, akaratunk szilárd döntésével.
Dávid elhatározása különleges meglátásból fakadt, amit az utolsó kifejezésben találunk: "az én dicsőségem is kész." Mire gondol, mikor azt mondja "az én dicsőségem"? Erre a kérdésre is, mint annyi másra, a Biblia maga adja meg a legjobb választ. A Zsoltár 16:9-ben Dávid ugyanazt a kifejezést használja: "örvendezik az én dicsőségem". Az Apostolok cselekedetei 2:26-ban Péter idézi ezt a verset, de megváltoztat egy fontos szót: "vígadott az én nyelvem". Tehát a dicsőség és a nyelv szinonimák.
Milyen csodálatos kijelentés: A nyelvem az én "dicsőségem"! Gondoljuk át ennek a jelentőségét! Miért adott nekem a Teremtőm nyelvet? Azért, hogy dicsőíthessem Őt annak dicséreteivel. Legfontosabb kötelességem az életben Istent magasztalni, de az összes testrészem közül van egy, amely speciálisan erre a célra lett teremtve: a nyelvem. Csak akkor használom helyesen, ha Istent magasztalom vele. Minden egyéb használat helytelen.
Meg kell hoznom ugyanazt a döntést, mint Dávid: a nyelvemet mindig és csakis arra a célra használom, amire teremtetett.

ALAPIGE: Jak. 3.2-10;
2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.
3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk.
4 Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja.
5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat:
6 a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.
7 Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember;
8 a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel.
9 Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket:
10 ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.

Márk 16:16-17
16 Aki hisz, és bemerítkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.
17 Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: … új nyelveken szólnak, … Derek Prince