Ő FELEMEL TÉGED. KIHOZ A SÁRBÓL! NEM MARADSZ OTT!!! 1Sám 2,8. „…Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a szűkölködőt…” 1./ Ő meg tudja tenni. 2./ Ő meg akarja tenni. 3./ Az emberek minden ellenzése ellenében megteszi. Bárki bármit mondjon. 4./ Az ellenség minden akadályozása ellenére megteszi. 5./ Mert Ő ilyen. Szeret jót tenni. 6./ Mi az én oldalam (a tiéd)? a./ Tudom, hogy Te ilyen vagy, Uram – bízom Benned. b./ Nincs senki másom, Rajtad kívül, senki sincs. (Ki vagyok szolgáltatva Neked.) c./ Hozzád jövök, akármiben vagyok is, akármilyen elkeserítő is a helyzetem, akármit tapasztaltam is eddig, akárhányan mondják is rám, hogy „nincs számára segítség”. Hozzád jövök, imádkozom, könyörgök Előtted, és kiöntöm szívemet. Bánatos vagyok, szomorú, de nincs senki másom, Te vagy, Hozzád jövök, és Nálad meghallgatást fogok találni. d./ Alázatos vagyok és maradok is. Megalázom magam Isten előtt, és az emberek előtt is. Ha félreértenek, ha megvádolnak is, alázatos maradok. Megbocsátó. Hűséges az én Uramhoz. És mindig Rá nézek, Tőle várom az Ő munkáját. Felemelését. Meghallgatását. e./ És tudom, hogy meghallgatsz engem, Uram. Van megoldás számomra. Van segítség, van válasz, van szabadítás. Várom az Urat, várja az én lelkem, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. 7./ És az Úr meghallgat. Nem másért, hanem azért, mert Őt kerested meg. Őhozzá fordultál. Őtőle vártad szabadításodat. Őrá támaszkodtál. Őhozzá hoztad elkeseredésedet. Mert tudtad, hogy Ő szabadító. (Zsolt 91,14-16. „MIVELHOGY ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, MERT ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, EZÉRT meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat.”) Nincs más indok. Azért teszi, MERT ragaszkodtál Hozzá. Azért, MERT ismered az Ő nevét – hogy Ő SZABADÍTÓ, és mindenkor az is marad – és MERT segítségül hívtad Őt. Semmi más indok nincs. Ez. Ennyi. Szereted Őt, és Benne bízol. EZÉRT megismered az Ő szabadítását. Megismered az Ő kegyelmét. Még az Ószövetségben is így volt. Mennyivel inkább ma. Ő ott van. Meghallgat. Megsegít. 8./ És te (még inkább) megismered Őt. 9./ Felemel téged. 10./ Kihoz a sárból. 11./ Az emberek legyintenek – nincs számodra esély – de az Úr SOHASEM LEGYINT, megszabadít, és kiemel. Meg fogod látni. 12./ Hozzá, egyedül Hozzá tudsz jönni. Emberek nem tudnak segíteni. 13./ Amikor meghallgatott, hit támad fel benned, mélységes bizalom, hogy MEG FOGOD LÁTNI az Ő szabadítását. És békesség lesz benned. Elmész, tovább, utadon, de már nem vagy szomorú, mert tudod, hogy meghallgatott téged, és meg fogod látni szabadítását. 14./ Lehet, hogy embereket fog eléd hozni. Olyan segítségeket, akik egy-egy szakaszban segítenek. Lehet, hogy egy ideig lesznek ott, utána továbbvezet az Úr. Ha egy időszaknak vége szakad, nincs baj. Ha megmaradsz az Urad mellett, hűségben, alázatosságban, igazságban (szentségben és tisztaságban), a Vele való bizalmas kapcsolatban (teljességgel Rá bízva magadat), akkor meg fogod látni a következő időszak segítségét is. 15./ Fel fog emelni téged. 16./ Kiszabadít a sárból. 17./ Akármilyennek látták, mondták is az emberek a helyzetedet. Ki fog emelni. Kiszabadít. Nem lesz többé sár. Kövezett utak lesznek. Csempézett fürdőszoba. Normális villanyvezeték. Nem lesz áramtartozás, közösköltség-tartozás, tartozás itt, tartozás ott… kiemel. 18./ Amikor megmutatja, mit kell tenned, neked kell megtenned azt. Ha várnod kell, a várakozást tedd. Közben őrizd szíved és a SZÁJADAT is – ellenségeid ellen nyíljon fel a szájad, a hit szavával, de az Úr ellen, és emberek ellen ne panaszkodj, ne kérkedj, ne versengj, ne vádaskodj, hogy az áldás rajtad maradhasson. Ha cselekedned kell bármit is – elmenni, elintézni, írni, felhívni, szólni, kérni, vállalni, időre ott lenni, végezni, válladat (kezedet, eszedet) beletenni, felelősséget felvállalni, hordani, alatta maradni – akkor azt tedd meg. Mint Jóásnak kellett volna tennie nyilaival. (2Kir 13.) Addig „lőj a földbe”, ameddig azt nem mondják, (az Úr!), hogy: „most megállhatsz”. És akkor nézd az Úr szabadítását. (2Krón 20,17.) 19./ De bármit teszel, közben tudd, mi a te Istened akarata, és MIT FOG TENNI – hogy kiszabadít téged, felemel, kiemel a sárból. Kihoz téged, mert nem akarja nyomorúságodat. 20./ Felmerülhet a kérdés – akár vallásos tanításból, akár az ördög elbizonytalanításából, vagy a világ hitetlenségéből – honnan tudod? Honnan tudod, hogy ez az akarata? Meg van írva. Ő ilyen. És a többi vers, az 1Sám 2-ben? Az, hogy „öl és elevenít”, hogy „megfogyatkozik”, stb.? Ha jól megfigyeled, MINDEN azon múlik, milyen a hozzáállásod, milyen a KAPCSOLATOD (szíved) Istenhez. Szereted-e, várod-e, Őelé hozod-e szükségeidet, vagy versengsz Vele, kérkedsz, vádolod, felfuvalkodsz-e Vele szemben és emberekkel szemben. Alázatosságban jársz-e Őelőtte és az emberek előtt, és Hozzá jössz-e kéréseiddel, összetört szíveddel (nem embereket vádolsz, nem keserűséget hordozol). Melyiket választod? Figyelj! A mi Istenünk NEM ÖNTÖRVÉNYŰ Isten. Ő letette az igazság oszlopait. Ismerd meg Őt, és bízz Benne. Nem tesz semmit ok nélkül. És irgalmas Isten. Áldó Ő. Légy áldott te is. Ámen. Ui: az egész üzenethez jó, ha elolvasod Anna imádságának történetét, hogyan kapta az Úrtól Sámuelt, és mit tanult meg ez alatt az idő alatt – erről szól az 1Sám 1,1-től a 2,11-ig. Uram, köszönöm, hogy Te nem vagy öntörvényű Isten. Köszönöm, hogy mindig meghallgatod azokat, akik Hozzád jönnek, őszinte, feltárt szívvel, Te előtted öntik ki szívüket, és Téged hívnak segítségül. Te nem akarod a nyomorúságban levőket a sárban hagyni. Kiemeled őket. Te elkötelezted magad arra, hogy jóságosságot művelsz, jót teszel, és elvégzed a szabadítást. Köszönöm, Uram, hogy kiemeltél és folyamatosan kiemelsz a vallásosságból, minden rossz gondolati megkötözöttségből, és megismerteted Magadat, hogy bátor legyek segítségül hívni Téged, és tudjam, hogy Te imameghallgató, szabadító Isten vagy, aki MUNKÁLOD néped felemelését. Ámen. 1Sám 2,8. „…Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a szűkölködőt…” (Tegnap beszélgettem valakivel, aki azt mondta: „reménytelenek”, „nincs esély rájuk”, és hasonlókat – de nem ismeri Istent. Az Úr előtt nem reménytelenek, éenség ellen – 1Sám 2,1-3.)

Ő FELEMEL TÉGED.
KIHOZ A SÁRBÓL!
NEM MARADSZ OTT!!!

1Sám 2,8.
„…Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a szűkölködőt…”

1./ Ő meg tudja tenni.
2./ Ő meg akarja tenni.
3./ Az emberek minden ellenzése ellenében megteszi. Bárki bármit mondjon.
4./ Az ellenség minden akadályozása ellenére megteszi.
5./ Mert Ő ilyen. Szeret jót tenni.
6./ Mi az én oldalam (a tiéd)?
a./ Tudom, hogy Te ilyen vagy, Uram – bízom Benned.
b./ Nincs senki másom, Rajtad kívül, senki sincs. (Ki vagyok szolgáltatva Neked.)
c./ Hozzád jövök, akármiben vagyok is, akármilyen elkeserítő is a helyzetem, akármit tapasztaltam is eddig, akárhányan mondják is rám, hogy „nincs számára segítség”. Hozzád jövök, imádkozom, könyörgök Előtted, és kiöntöm szívemet. Bánatos vagyok, szomorú, de nincs senki másom, Te vagy, Hozzád jövök, és Nálad meghallgatást fogok találni.
d./ Alázatos vagyok és maradok is. Megalázom magam Isten előtt, és az emberek előtt is. Ha félreértenek, ha megvádolnak is, alázatos maradok. Megbocsátó. Hűséges az én Uramhoz. És mindig Rá nézek, Tőle várom az Ő munkáját. Felemelését. Meghallgatását.
e./ És tudom, hogy meghallgatsz engem, Uram. Van megoldás számomra. Van segítség, van válasz, van szabadítás. Várom az Urat, várja az én lelkem, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.
7./ És az Úr meghallgat. Nem másért, hanem azért, mert Őt kerested meg. Őhozzá fordultál. Őtőle vártad szabadításodat. Őrá támaszkodtál. Őhozzá hoztad elkeseredésedet. Mert tudtad, hogy Ő szabadító. (Zsolt 91,14-16. „MIVELHOGY ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, MERT ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, EZÉRT meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat.”) Nincs más indok. Azért teszi, MERT ragaszkodtál Hozzá. Azért, MERT ismered az Ő nevét – hogy Ő SZABADÍTÓ, és mindenkor az is marad – és MERT segítségül hívtad Őt. Semmi más indok nincs. Ez. Ennyi. Szereted Őt, és Benne bízol. EZÉRT megismered az Ő szabadítását. Megismered az Ő kegyelmét. Még az Ószövetségben is így volt. Mennyivel inkább ma. Ő ott van. Meghallgat. Megsegít.
8./ És te (még inkább) megismered Őt.
9./ Felemel téged.
10./ Kihoz a sárból.
11./ Az emberek legyintenek – nincs számodra esély – de az Úr SOHASEM LEGYINT, megszabadít, és kiemel. Meg fogod látni.
12./ Hozzá, egyedül Hozzá tudsz jönni. Emberek nem tudnak segíteni.
13./ Amikor meghallgatott, hit támad fel benned, mélységes bizalom, hogy MEG FOGOD LÁTNI az Ő szabadítását. És békesség lesz benned. Elmész, tovább, utadon, de már nem vagy szomorú, mert tudod, hogy meghallgatott téged, és meg fogod látni szabadítását.
14./ Lehet, hogy embereket fog eléd hozni. Olyan segítségeket, akik egy-egy szakaszban segítenek. Lehet, hogy egy ideig lesznek ott, utána továbbvezet az Úr. Ha egy időszaknak vége szakad, nincs baj. Ha megmaradsz az Urad mellett, hűségben, alázatosságban, igazságban (szentségben és tisztaságban), a Vele való bizalmas kapcsolatban (teljességgel Rá bízva magadat), akkor meg fogod látni a következő időszak segítségét is.
15./ Fel fog emelni téged.
16./ Kiszabadít a sárból.
17./ Akármilyennek látták, mondták is az emberek a helyzetedet. Ki fog emelni. Kiszabadít. Nem lesz többé sár. Kövezett utak lesznek. Csempézett fürdőszoba. Normális villanyvezeték. Nem lesz áramtartozás, közösköltség-tartozás, tartozás itt, tartozás ott… kiemel.
18./ Amikor megmutatja, mit kell tenned, neked kell megtenned azt.
Ha várnod kell, a várakozást tedd. Közben őrizd szíved és a SZÁJADAT is – ellenségeid ellen nyíljon fel a szájad, a hit szavával, de az Úr ellen, és emberek ellen ne panaszkodj, ne kérkedj, ne versengj, ne vádaskodj, hogy az áldás rajtad maradhasson.
Ha cselekedned kell bármit is – elmenni, elintézni, írni, felhívni, szólni, kérni, vállalni, időre ott lenni, végezni, válladat (kezedet, eszedet) beletenni, felelősséget felvállalni, hordani, alatta maradni – akkor azt tedd meg.
Mint Jóásnak kellett volna tennie nyilaival. (2Kir 13.) Addig „lőj a földbe”, ameddig azt nem mondják, (az Úr!), hogy: „most megállhatsz”. És akkor nézd az Úr szabadítását. (2Krón 20,17.)
19./ De bármit teszel, közben tudd, mi a te Istened akarata, és MIT FOG TENNI – hogy kiszabadít téged, felemel, kiemel a sárból. Kihoz téged, mert nem akarja nyomorúságodat.

20./ Felmerülhet a kérdés – akár vallásos tanításból, akár az ördög elbizonytalanításából, vagy a világ hitetlenségéből – honnan tudod? Honnan tudod, hogy ez az akarata?
Meg van írva. Ő ilyen.
És a többi vers, az 1Sám 2-ben? Az, hogy „öl és elevenít”, hogy „megfogyatkozik”, stb.? Ha jól megfigyeled, MINDEN azon múlik, milyen a hozzáállásod, milyen a KAPCSOLATOD (szíved) Istenhez. Szereted-e, várod-e, Őelé hozod-e szükségeidet, vagy versengsz Vele, kérkedsz, vádolod, felfuvalkodsz-e Vele szemben és emberekkel szemben. Alázatosságban jársz-e Őelőtte és az emberek előtt, és Hozzá jössz-e kéréseiddel, összetört szíveddel (nem embereket vádolsz, nem keserűséget hordozol). Melyiket választod?
Figyelj! A mi Istenünk NEM ÖNTÖRVÉNYŰ Isten. Ő letette az igazság oszlopait. Ismerd meg Őt, és bízz Benne. Nem tesz semmit ok nélkül. És irgalmas Isten. Áldó Ő. Légy áldott te is. Ámen.

Ui: az egész üzenethez jó, ha elolvasod Anna imádságának történetét, hogyan kapta az Úrtól Sámuelt, és mit tanult meg ez alatt az idő alatt – erről szól az 1Sám 1,1-től a 2,11-ig.

Uram, köszönöm, hogy Te nem vagy öntörvényű Isten. Köszönöm, hogy mindig meghallgatod azokat, akik Hozzád jönnek, őszinte, feltárt szívvel, Te előtted öntik ki szívüket, és Téged hívnak segítségül. Te nem akarod a nyomorúságban levőket a sárban hagyni. Kiemeled őket. Te elkötelezted magad arra, hogy jóságosságot művelsz, jót teszel, és elvégzed a szabadítást. Köszönöm, Uram, hogy kiemeltél és folyamatosan kiemelsz a vallásosságból, minden rossz gondolati megkötözöttségből, és megismerteted Magadat, hogy bátor legyek segítségül hívni Téged, és tudjam, hogy Te imameghallgató, szabadító Isten vagy, aki MUNKÁLOD néped felemelését. Ámen.

1Sám 2,8. „…Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a szűkölködőt…”

(Tegnap beszélgettem valakivel, aki azt mondta: „reménytelenek”, „nincs esély rájuk”, és hasonlókat – de nem ismeri Istent. Az Úr előtt nem reménytelenek, és van esély rájuk, és ki fogja őket emelni, kiszabadítja a sárból, és a kilátástalan helyzetükből. Ha odafordulsz Hozzá, kiszabadít téged. Nála nincs esélytelen, reménytelen, kilátástalan – az utolsó stádiumos rákos beteget is kiszabadítja, és a teljesen eladósodottat is kiemeli – kihoz a sárból, ha Hozzá kiáltasz. Ne hagyd, hogy az ördög elvegye a reménységedet. Nyisd fel a szájad az ellenség ellen – 1Sám 2,1-3.)