Amikor eljött a szüret ideje,

   Abban az  időben  Jézus  ezt  mondta  a  főpapoknak  és  a  nép  véneinek:
   „Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt
   telepített, bekerítette  sövénnyel,  belül pedig  taposógödröt  ásott,  és
   őrtornyot épített.  Aztán rábízta  a szőlőt  a munkásokra,  és  elutazott.
   Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a
   termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az  egyiket
   összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre  más
   szolgákat küldött, többet,  mint először, de  ezekkel is ugyanúgy  bántak.
   Végül a fiát  küldte el  hozzájuk, mondván: „A  fiamat csak  megbecsülik!”
   Amikor azonban a  szőlőmunkások meglátták a  fiút, így szóltak  egymáshoz:
   „Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!” Meg  is
   ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a  szőlőskert
   ura, ugyan mit  tesz majd  ezekkel a  szőlőmunkásokkal?” Ezt  válaszolták:
   „Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik
   idejében átadják neki a termést.”
   Jézus így folytatta: „Nem olvastátok soha  az írásokban: „A kő, melyet  az
   építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben
   csodálatos ez!” Ezért mondom nektek:  Az Isten országát elveszik  tőletek,
   és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét.” A főpapok és
   a farizeusok hallották a példabeszédet,  és megértették, hogy Jézus  róluk
   beszél. El akarták  fogni, de  féltek a néptől,  mert mindenki  prófétának
   tartotta.
   Mt 21,33-43.45-46