Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a
világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt
Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez:
A világosság a világba jött, de az
emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik
gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki
azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson
nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”
Jn 3,16-21
Elmélkedés:
Első olvasásra úgy tűnhet, hogy a mai evangéliumi szakasz a Nikodémussal
való párbeszéd része. Valójában az evangélista Jézus mondásaiból egy olyan
beszédet formál, amely megvilágítja a beszélgetés témáját: a megváltás és
a szeretet titkát, a kereszt titkát.
A hit Isten megismerésének útja. Isten megismerése során ráébredünk arra,
hogy legfőbb tulajdonsága a szeretet, sőt ő a szeretet. János apostol írja
mintegy vallomásszerűen: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret
bennünket, és mi hittünk a szeretetnek” (Jn 4,16). Isten szeretete akkor
éri el tetőpontját, amikor az Atya elküldi Jézust, a Fiút a világba és ő
feláldozza magát a kereszten. Bár bűneink miatt ítéletet és büntetést
érdemelnénk, s bár oly sok rosszal bántjuk meg Istent, ő nem akar ránk
örökké haragudni, hanem kész megbocsátani. Nem akar minket elítélni, hanem
a legvégsőkig elmegy annak érdekében, hogy megmentse az embert, megmentsen
minket. Ha ennyire határtalan az isteni szeretet, akkor mi miért
méricskélünk kicsinyesen, amikor e szeretet viszonzásáról vagy a
felebaráti szeretetről van szó? Próbáljuk meg utánozni Isten nagylelkű
szeretetét!
Ha valóban hiszünk a Jézus kereszthalálában és feltámadásában megmutatkozó
isteni szeretetnek, akkor egy új távlat nyílik meg számunkra, a hit útja,
amely a halálon és a feltámadáson keresztül az örök életre vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése