2014. április 30., szerda

A világosság

   Abban az időben így  tanított Jézus: „Úgy szerette  Isten a világot,  hogy
   egyszülött Fiát adta oda, hogy aki  benne hisz, el ne vesszen, hanem  örök
   élete legyen.  Isten nem  azért küldte  Fiát a  világba, hogy  elítélje  a
   világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
   ítélet alá, de aki nem  hisz, az már ítéletet  vont magára, mert nem  hitt
   Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez:
A világosság a világba jött, de  az
   emberek jobban szerették a sötétséget,  mint a világosságot, mert  tetteik
   gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
   és nem  megy  a világosságra,  nehogy  napvilágra kerüljenek  tettei.  Aki
   azonban  az  igazságot  cselekszi,   a  világosságra  megy,  hadd   jusson
   nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”
   Jn 3,16-21

   Elmélkedés:

   Első olvasásra úgy tűnhet, hogy  a mai evangéliumi szakasz a  Nikodémussal
   való párbeszéd része. Valójában az evangélista Jézus mondásaiból egy olyan
   beszédet formál, amely megvilágítja a beszélgetés témáját: a megváltás  és
   a szeretet titkát, a kereszt titkát.
   A hit Isten megismerésének útja. Isten megismerése során ráébredünk  arra,
   hogy legfőbb tulajdonsága a szeretet, sőt ő a szeretet. János apostol írja
   mintegy vallomásszerűen: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten  szeret
   bennünket, és mi hittünk a  szeretetnek” (Jn 4,16). Isten szeretete  akkor
   éri el tetőpontját, amikor az Atya elküldi  Jézust, a Fiút a világba és  ő
   feláldozza magát  a kereszten.  Bár bűneink  miatt ítéletet  és  büntetést
   érdemelnénk, s bár  oly sok rosszal  bántjuk meg Istent,  ő nem akar  ránk
   örökké haragudni, hanem kész megbocsátani. Nem akar minket elítélni, hanem
   a legvégsőkig elmegy annak érdekében, hogy megmentse az embert, megmentsen
   minket.  Ha  ennyire  határtalan  az  isteni  szeretet,  akkor  mi   miért
   méricskélünk  kicsinyesen,  amikor   e  szeretet   viszonzásáról  vagy   a
   felebaráti szeretetről  van szó?  Próbáljuk meg  utánozni Isten  nagylelkű
   szeretetét!
   Ha valóban hiszünk a Jézus kereszthalálában és feltámadásában megmutatkozó
   isteni szeretetnek, akkor egy új távlat nyílik meg számunkra, a hit  útja,
   amely a halálon és a feltámadáson keresztül az örök életre vezet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése