2014. március 14., péntek

Bizony, mondom neked,

   A hegyi beszédben  Jézus így  szólt tanítványaihoz: Ha  igaz voltotok  nem
   múlja felül az írástudókét és a  farizeusokét, nem juthattok be a  mennyek
   országába. Hallottátok, hogy a  régieknek ezt mondták:  „Ne ölj!” Aki  öl,
   méltó az ítéletre. Én  viszont azt mondom nektek,  hogy méltó az  ítéletre
   mindaz,  aki  haragszik  testvérére.  Aki  azt  mondja  testvérének:   „Te
   esztelen!”,  méltó  a  főtanács  ítéletére.  Aki  pedig  azt  mondja:  „Te
   istentelen!”, méltó  a  kárhozat  tüzére. Ha  tehát  ajándékot  akarsz  az
   oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami  panasza
   van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
   testvéreddel.  Csak  azután  térj   vissza,  hogy  bemutasd   áldozatodat!
   Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor  még úton vagy vele,  nehogy
   átadjon a bírónak,  a bíró pedig  a börtönőrnek, és  a börtönbe  vessenek.
   Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg  nem
   fizeted.
   Mt 5,20-26

   Elmélkedés:

   Jézus korában a farizeusok számítottak a leginkább vallásos csoportnak.  A
   nép  körében  arról  voltak  ismertek,   hogy  a  vallási  törvényeket   a
   legmesszebbmenőkig megtartják.  Bár  az emberek  tisztelték  őket  emiatt,
   Jézus mégsem volt elégedett vallásos magatartásukkal, mert sokszor csak  a
   parancsok külső megtartására törekedtek, s  nem állt szívükhöz közel  azok
   tartalma.  Jézus  rögtön  észrevette,  hogy  inkább  keresték  az  emberek
   tetszését, mint Istenét. Jézus azt szeretné, hogy e  látszat-vallásosságot
   felülmúlja az ő  tanítványainak a  vallásos magatartása. Az  ő követői  ne
   csupán a külső cselekedetekre  figyeljenek, hanem gondolataikra és  szívük
   szándékára is. Az  igazi vallásosság  mozgatórugója csak  az Isten  iránti
   őszinte szeretet lehet.
   Mivel tudjuk felülmúlni a farizeusi  törvénytiszteletet? Mi az a  többlet,
   amely Isten előtt igazzá tesz minket? Mi az, ami nem hiányozhat  belőlünk,
   ha a mennyek országába akarunk jutni? Az evangéliumban felsorolt példák  a
   testvéri szeretetre  és  az irgalmasságra  irányítják  figyelmünket,  mint
   olyan értékekre, amelyek élettel  töltik meg embertársainkkal és  Istennel
   való kapcsolatunkat. A szeretet hiánya és a harag megmérgezi az emberekhez
   való viszonyunkat. A megbocsátás  hiánya pedig megakadályozza, hogy  Isten
   elé álljunk,  aki  azt várja  tőlünk,  hogy legyünk  irgalmasok  másokhoz,
   ahogyan ő irgalmat gyakorol velünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése