2015. január 17., szombat

Szeretet fonala

Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.
Zsolt 121.
A SZERETET FONALA
Eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: "Békesség néktek!" És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. (Jn 20,19-20)
Nagyon szeretek kötni. Ezért amikor egy kedves barátnőm rákos lett, készítettem neki egy sálat. Először csak a mintára figyeltem, hogy meglegyen a megfelelő szem, illetve a sorok egyenesek legyenek. Később azonban, ahogy felvettem a ritmust, imádkozni kezdtem. Azért imádkoztam, hogy a barátnőm megnyugodjon, és Jézus tartsa őt a karjaiban. Úgy éreztem, az imám kézzel foghatóvá válik, ahogy a sál nőtt.
Egyik utolsó alkalommal, a barátnőmet az általam készített sálba beburkolózva láttam a kanapén pihenni. Habár tudtam, hogy nincs földi gyógymód a betegségére, egyfajta békét éreztem. A hétköznapi fonal együttérzéssel lett átszőve. Krisztus mindkettőnkkel ott volt. Szerintem ezt jelenti a béke: a fájdalom és a gyász sötétségét szeretettel megtölteni.
Imádság: Drága Urunk, kérünk, használd kezünket és szívünket, hogy a te békédet hozhassuk közelebb azokhoz, akiknek vigasztalásra van szükségük. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket... Ámen." (Mt 6,9-13)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése