szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás
próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a
helyre talált, ahol ez volt írva: Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása
szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás
próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a
helyre talált, ahol ez volt írva:
és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a
foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az
elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az
írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem
rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás,
amelyet az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a
fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia ez?” –
kérdezgették.
Ekkor így szólt hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem:
„Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk –
Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!” Majd így folytatta:
„Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az
ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az
egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a
szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában
is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai
Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak,
kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen
városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt
közöttük, és eltávozott.
Lk 4,16-30
Elmélkedés:
Jézus sikertelen názáreti fellépéséről olvasunk a mai evangéliumban. Szent
Lukács Jézus nyilvános működésének kezdetére teszi az eseményt, míg
ugyanez a történet Máté és Márk művében későbbi időpontban található.
Mivel a Lukács szerinti változatban még a tanító út kezdetén vagyunk,
ezért Jézus beszéde mintegy programbeszédnek tűnik, amelyben saját
küldetéséről ad tanítást. Izajás próféta jövendölését önmagára
vonatkoztatja. Ő az, akin nyugszik az Úr Lelke. Kettős megerősítés ez
számára. Egyrészt a Szentlélek erejével cselekszik, másrészt ez a Lélek az
Úrtól, az Istentől, a mennyei Atyától jön el számára. Jézus tehát korának
tanítóival ellentétben nem saját emberi bölcsességét tanítja, hanem azt az
örömhírt hirdeti a Lélek erejével, amit az Atyától hozott el nekünk.
Ezek szerint jövetelének az a célja, hogy a Szentlélek erejével
szabadulást hirdessen mindazoknak, akik testi vagy lelki betegségben
szenvednek, vagy akiket korlátoznak szabadságukban. Jézus jövetelének
másik célja, hogy az örömhírt mindenkinek, köztük a szegényeknek is
hirdesse. A gazdag emberek ugyanis igyekeznek sok kiváltságot szerezni
maguknak, hogy életük minél biztonságosabb és boldogabb legyen. A lélek
boldogságát adó evangélium viszont mindenkinek szól.
A beszéd állásfoglalásra készteti a názáretieket. A kezdeti helyeslést
követően azonban felháborodnak, a hangulat ellenségesre fordul,
szembefordulnak Jézussal. Az ellenségeskedésük odáig fajul, hogy az
életére törnek, halálát akarják. Én hogyan hallgatom tanítását?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Te mindig közeledsz felénk. Egész életünk várakozás, várakozás a
beteljesedésre. Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Benned, a
Veled való találkozásban. Kérünk, add, hogy már most, mai életünkben is
felismerhessük a jeleit annak, hogy találkozni akarsz velünk. Add, hogy
várakozásunk ne legyen hiábavaló.
Fölkent engem
és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a
foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az
elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az
írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem
rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás,
amelyet az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a
fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia ez?” –
kérdezgették.
Ekkor így szólt hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem:
„Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk –
Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!” Majd így folytatta:
„Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az
ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az
egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a
szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában
is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai
Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak,
kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen
városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt
közöttük, és eltávozott.
Lk 4,16-30
Elmélkedés:
Jézus sikertelen názáreti fellépéséről olvasunk a mai evangéliumban. Szent
Lukács Jézus nyilvános működésének kezdetére teszi az eseményt, míg
ugyanez a történet Máté és Márk művében későbbi időpontban található.
Mivel a Lukács szerinti változatban még a tanító út kezdetén vagyunk,
ezért Jézus beszéde mintegy programbeszédnek tűnik, amelyben saját
küldetéséről ad tanítást. Izajás próféta jövendölését önmagára
vonatkoztatja. Ő az, akin nyugszik az Úr Lelke. Kettős megerősítés ez
számára. Egyrészt a Szentlélek erejével cselekszik, másrészt ez a Lélek az
Úrtól, az Istentől, a mennyei Atyától jön el számára. Jézus tehát korának
tanítóival ellentétben nem saját emberi bölcsességét tanítja, hanem azt az
örömhírt hirdeti a Lélek erejével, amit az Atyától hozott el nekünk.
Ezek szerint jövetelének az a célja, hogy a Szentlélek erejével
szabadulást hirdessen mindazoknak, akik testi vagy lelki betegségben
szenvednek, vagy akiket korlátoznak szabadságukban. Jézus jövetelének
másik célja, hogy az örömhírt mindenkinek, köztük a szegényeknek is
hirdesse. A gazdag emberek ugyanis igyekeznek sok kiváltságot szerezni
maguknak, hogy életük minél biztonságosabb és boldogabb legyen. A lélek
boldogságát adó evangélium viszont mindenkinek szól.
A beszéd állásfoglalásra készteti a názáretieket. A kezdeti helyeslést
követően azonban felháborodnak, a hangulat ellenségesre fordul,
szembefordulnak Jézussal. Az ellenségeskedésük odáig fajul, hogy az
életére törnek, halálát akarják. Én hogyan hallgatom tanítását?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Te mindig közeledsz felénk. Egész életünk várakozás, várakozás a
beteljesedésre. Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Benned, a
Veled való találkozásban. Kérünk, add, hogy már most, mai életünkben is
felismerhessük a jeleit annak, hogy találkozni akarsz velünk. Add, hogy
várakozásunk ne legyen hiábavaló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése