Küldetése mindenkihez

   Kafarnaumi tartózkodása  idején Jézus  a zsinagógából  jövet betért  Simon
   (Péter) házába.  Simon  anyósa  éppen magas  lázban  szenvedett.  Mindjárt
   szóltak is neki  az érdekében.  Jézus a  beteg fölé  hajolt, parancsolt  a
   láznak, és a  láz megszűnt. A  beteg azonnal fölkelt,  és szolgált  nekik.
   Napnyugtakor mindnyájan  odavitték Jézushoz  a betegeket,  akik  különféle
   bajokban szenvedtek. Mindegyikre  rátette kezét,  és meggyógyította  őket.
   Sokakból gonosz lelkek  mentek ki, és  ezt kiáltozták: „Te  vagy az  Isten
   Fia!” Jézus azonban  rájuk parancsolt, és  nem engedte, hogy  beszéljenek;
   azok ugyanis tudták, hogy  ő a Krisztus.  Amikor megvirradt, Jézus  kiment
   egy magányos  helyre; a  népsokaság  pedig keresésére  indult, és  meg  is
   találta.  Tartóztatták,  hogy  ne  menjen  el  tőlük.  Jézus  azonban  így
   válaszolt:  „Más   városoknak   is   hirdetnem   kell   Isten   országának
   evangéliumát, mert ez  a küldetésem.” Azután  folytatta tanítását  Galilea
   zsinagógáiban.
   Lk 4,38-44

   Elmélkedés:

   Újabb csodákról, csodás gyógyításokról olvasunk a mai napon. Miután  Jézus
   meggyógyította Péter apostol anyósát, illetve gonosz lelkeket űzött ki  az
   emberekből,  tovább  indul,  hogy  folytassa  tanító  útját.  Az   emberek
   marasztalnák, de  ő  így foglalja  össze  küldetését: „Más  városoknak  is
   hirdetnem kell Isten  országának evangéliumát, mert  ez a küldetésem”  (Lk
   4,43).
   Miért nem folytatja az emberek gyógyítást,  ha az emberek ezt kérik  tőle?
   Miért megy tovább, ha azt szeretnék, hogy még körükben maradjon? Nem arról
   van itt szó, hogy Jézus egyszerűen  otthagyja azokat az embereket, akik  a
   segítségét kérik. Nem részvét vagy a szánalom hiánya indítja Jézust,  hogy
   továbbmenjen, hanem a küldetése,  amely nem korlátozódhat egyetlen  helyre
   vagy egyes személyekre.  Küldetése mindenkihez  szól. Jól  tudja, hogy  az
   emberi kérések  nem téríthetik  el küldetésétől,  amelyet a  mennyei  Atya
   bízott rá. E küldetéstudat vezette  őt abban, hogy mindhalálig  teljesítse
   feladatát. Sosem  keresett  kibúvókat, nem  menekült  el feladata  elől  a
   szenvedés és  a halál  pillanatában sem.  Mindhalálig engedelmeskedett  az
   Atyának.
   E jelenetek azt mutatják, hogy az Isten Fia belép az emberek életébe, akik
   nem várhatnak  emberektől segítséget.  Jézus  viszont egy  új  lehetőséget
   kínál fel nekik a gyógyulásra. Olyan segítség ez, amelyre nem számítottak.
   A  csodák  egykor  reményt  adtak  az  embernek,  mert  Isten   jelenlétét
   tanúsították. E történetek  olvasása ma  nekünk ad  reményt, és  felszólít
   minket, hogy keressük Isten jelenlétének nyomait a világban.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Kérünk  téged,  Urunk,  tégy  bennünket  „élő”  emberekké!  Add  nekünk  a
   világosság  Lelkét,  hogy  megismerjünk  téged,  és  akit  küldtél:  Jézus
   Krisztust.  Ő  és  a  Szentlélek  szóljon  ajkunk  által,  ő  magasztaljon
   miáltalunk téged. Mert  te vagy  az Úr,  tiéd az  ország, a  hatalom és  a
   dicsőség.