A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott
Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül
adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter
és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a
ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb
ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment
be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a
kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem
külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is,
aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Jn 20,2-8
Elmélkedés:
Szent János evangéliumát olvasva feltűnik, hogy látásmódja mennyire eltér
a másik három evangélistához képest. Ő nem a konkrét eseményeket tartja
fontosnak, hanem a háttérből előtűnő isteni szándékra vagy a felébredő
emberi hitre figyel. Amíg Máté, Márk és Lukács sokszor egészen részletesen
leírják egy-egy csoda körülményeit, addig János inkább Jézus belső
indítékait és az emberek jellemét mutatja be. Azt igyekszik megválaszolni,
hogy mi indítja az Urat a csodatettekre, s mi motiválja az embereket, hogy
Jézushoz menjenek, illetve hogyan változtatja meg őket a találkozás vagy a
csodában való részesedés. János evangélista tehát a földi dolgokat
szemlélve megsejti a mennyei valóságokat, az egyszerű szavak mögött az
isteni igazságot, s ezt akarja nekünk átadni evangéliumában.
A jánosi látásmód titkát tárja fel az ő mai ünnepén olvasott evangéliumi
részlet, amely arról szól, hogy húsvétvasárnap hajnalban az asszonyok hírt
visznek az apostoloknak Jézus üres sírjáról. Ennek hallatán Péter és János
a sírhoz sietnek. Ott mindketten ugyanazt látják, de csak egyikük, János
hisz, legalábbis a szövegben így szerepel. Néha mi is Péterrel együtt
nézzük a jeleket, de mégsem értjük meg azok üzenetét. Péterhez hasonlóan
nekünk is szükségünk van a Feltámadottal való találkozásra, hogy eljussunk
a hitre. Pedig milyen jó volna néha csak a jelek alapján Jánossal együtt
megérteni a dolgokat és hinni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése