Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és
ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték
Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték,
ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a
városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy
legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette,
meggyógyult.
Mk 6,53-56
Elmélkedés:
Jézus gyógyító érintését hamar felfedezték az emberek. A betegek
megérezték érintésében Isten jóságát is. Ez az érintés újra reményt adott
nekik. Jézus nem fordítja el arcát a betegségektől és szenvedésektől
szabadulni vágyóktól és mindenkin segít, de keresztútján majd
megtapasztalja, hogy az ő szenvedéseit szinte senki sem akarja enyhíteni.
Ő, aki mindig részvéttel fordult a szenvedőkhöz, saját szenvedéseiben csak
részvétlenséggel találkozik. Isten képes meggyógyítani az embert, de az
ember nem volt képes segíteni az Isten Fián. A gyógyításainak híre hamar
elterjed. Márk evangélista nagyon egyszerűen írja le az eseményeket, de
sejthetjük, hogy nem jelentéktelen eseményről van szó. A következő három
szempontra érdemes odafigyelnünk.
A gyógyítások egyrészt azért kulcsfontosságúak az evangéliumban, mert
Isten országának a jelei, és megerősítik mindazt, amit Jézus tanít az
embereknek. Ahol jelen van az Isten országa, ott gyógyulás, irgalom
tapasztalható. Másodsorban azért jelentősek a gyógyítások, mert mindig
hitet igényelnek, azaz a gyógyulásra vágyakozó betegek hisznek Jézusban,
az ő isteni erejében és abban, hogy képes meggyógyítani őket. Harmadszorra
pedig azért fontosak, mert előrevetítik az üdvösséget. A testi gyógyulást
ugyanis a lélek gyógyulása kíséri. És ez a legfőbb jó, amit Jézus adni tud
nekünk. Megszabadulhatunk bűneinktől és eljuthatunk az üdvösségre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése