2014. február 27., csütörtök

Bizony mondom nektek

   Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak::  Ha
   valaki csak  egy pohár  vizet is  ad nektek  inni azért,  mert  Krisztuséi Bizony mondom nektek
   vagytok, megkapja érte  jutalmát. Ha  viszont valaki csak  egyet is  bűnre
   csábít a  kicsinyek  közül,  akik  hisznek bennem,  jobb  volna  neki,  ha
   malomkövet kötnének a  nyakába, és  a tengerbe  vetnék. Ha  a kezed  bűnre
   csábít, vágd  le! Jobb  csonkán  bemenned az  életre,  mint két  kézzel  a
   kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad csábít bűnre, vágd le!
   Jobb sántán bemenned az  életre, mint két lábbal  a kárhozatra jutnod.  Ha
   pedig szemed  csábít  bűnre, vájd  ki!  Jobb fél  szemmel  bemenned  Isten
   országába, mint  két szemmel  a kárhozatra  jutnod, ahol  a féreg  el  nem
   pusztul, és a  tűz ki  nem alszik. Mindenkit  tűzzel sóznak  meg. Mert  jó
   dolog a  só; ha  azonban a  só  ízét veszti,  mivel ízesítik  meg?  Legyen
   bennetek só, és őrizzétek meg a békét egymás között.
   Mk 9,41-50

   Elmélkedés:

   Jelképes, ugyanakkor meghökkentő mondásokat olvasunk a mai  evangéliumban.
   „Ha a kezed bűnre csábít,  vágd le! … Ha a  lábad csábít bűnre, vágd  le!”
   (Mk 9,43-45) – mondja Jézus.  Vajon szó szerint kell  értenünk a kéz és  a
   láb levágásáról szóló kijelentéseket? Mit jelentenek tulajdonképpen ezek a
   mondások?
   E furcsa kijelentéseket Jézus a bűnnel és annak elkerülésével kapcsolatban
   mondja. A túlzás, a túlzó kifejezésmód szándékos. Azt akarja tanítani a mi
   Urunk, hogy minden  akadályt el  kell hárítanunk magunk  elől az  üdvösség
   útján. Ez az akadály Jézus szerint a bűn. A kísértéseket nem tudjuk minden
   alkalommal  messze  elkerülni,  de  az  Úr  segítségével  képesek  vagyunk
   mindenkor visszautasítani  azokat. Helytelen  az a  gondolkodásmód,  amely
   szerint valaki azzal  megy bele  a bűnbe,  hogy majd  később meggyónja  és
   Isten meg is  fog neki  bocsátani. Az  isteni megbocsátásban  mindenképpen
   bízhatunk, de ne akarjuk mindenáron próbára tenni Istent. Jó érzés, ha  az
   ember kimosakszik a piszokból, de még jobb, ha tiszta marad.
   A kijelentések helyes  értelmezéséhez hozzátartozik  az is,  hogy az  első
   keresztények idejében a  „test” magát  a közösséget  jelentette. Ebben  az
   értelemben itt  arról van  szó, hogy  a másokat  megbotránkoztatókat és  a
   bűnben élőket el kell távolítani a közösségből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése