2013. október 1., kedd

Jézus így válaszolt:

   Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a  legnagyobb
   közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy  gyermeket,
   maga mellé állította,  és így  szólt tanítványaihoz: Aki  befogadja ezt  a
   gyermeket az én  nevemben, engem fogad  be. Aki pedig  engem befogad,  azt
   fogadja be,  aki  engem küldött.  Mert  aki  a legkisebb  köztetek,  az  a
   legnagyobb. Ekkor  János vette  át a  szót: Mester,  láttunk valakit,  aki
   ördögöt űzött ki a  te nevedben. Megtiltottuk neki,  mert nem követ  téged
   velünk együtt.  Jézus így  válaszolt:  Ne tiltsátok  meg, mert  aki  nincs
   ellenetek, az veletek van.
   Lk 9,46-50

   Elmélkedés:

   Lukács evangélista  megrázóan  mutatja  be, hogy  a  tanítványok  mennyire
   félreértik Jézus  küldetését,  illetve  azt  is,  hogy  mit  jelent  az  ő
   részükről a követés. Miután szenvedéséről és haláláról beszél Jézus, amely
   küldetésének lesz a beteljesedése,  a tanítványok egyéni  hatalomvágyukkal
   vannak elfoglalva. Csak sokkal később fogják megérteni, hogy az ő útjuk is
   ugyanaz lesz, mint Jézusé.
   Ekkor a  gyerekesen  vitatkozó apostolok  elé  Jézus egy  gyermeket  állít
   példaként.  Természetesen  nem  azért,  hogy  tovább  folytassák  gyerekes
   magatartásukat, hanem  azért,  hogy  ne a  nagyságra  törekedjenek.  Isten
   országában  ugyanis   nem  azok   a  szempontok   érvényesülnek,   amelyek
   meghatározzák ennek a világnak a rendjét. A világban sokan a hatalomra, az
   uralkodásra, a tekintélyre vagy a másokkal szembeni nagyságra törekszenek.
   Isten országában viszont az számít nagynak, aki tud alázatos lenni,  képes
   mások szolgálatára, és aki megőrzi magában a gyermeki lelkületet. Miként a
   gyermeknek nincs hatalma, védtelen és mások gondoskodó szeretetére szorul,
   ugyanúgy mindannyian Istenre bízzuk életünket. A Krisztus-követés mindenki
   számára  nyitott,  aki   gyermeki  szívvel  fogadja   Jézus  tanítását   s
   ragaszkodik hozzá.
   Keresztényként Jézustól,  az emberré  lett Istentől  tanuljuk meg,  hogyan
   kell emberként élnünk.  Ő mutatja meg  nekünk az emberi  élet értelmét  és
   célját. Érdemes rábíznunk magunkat,  hogy megmutassa számunkra az  Atyához
   vezető utat.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
   gyengüljön el. Add,  hogy akadályokat nem  ismerve keressünk és  kutassunk
   Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
   Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
   leborulni Istenséged titka előtt.

    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése