Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb
közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket,
maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a
gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt
fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a
legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki
ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged
velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs
ellenetek, az veletek van.
Lk 9,46-50
Elmélkedés:
Lukács evangélista megrázóan mutatja be, hogy a tanítványok mennyire
félreértik Jézus küldetését, illetve azt is, hogy mit jelent az ő
részükről a követés. Miután szenvedéséről és haláláról beszél Jézus, amely
küldetésének lesz a beteljesedése, a tanítványok egyéni hatalomvágyukkal
vannak elfoglalva. Csak sokkal később fogják megérteni, hogy az ő útjuk is
ugyanaz lesz, mint Jézusé.
Ekkor a gyerekesen vitatkozó apostolok elé Jézus egy gyermeket állít
példaként. Természetesen nem azért, hogy tovább folytassák gyerekes
magatartásukat, hanem azért, hogy ne a nagyságra törekedjenek. Isten
országában ugyanis nem azok a szempontok érvényesülnek, amelyek
meghatározzák ennek a világnak a rendjét. A világban sokan a hatalomra, az
uralkodásra, a tekintélyre vagy a másokkal szembeni nagyságra törekszenek.
Isten országában viszont az számít nagynak, aki tud alázatos lenni, képes
mások szolgálatára, és aki megőrzi magában a gyermeki lelkületet. Miként a
gyermeknek nincs hatalma, védtelen és mások gondoskodó szeretetére szorul,
ugyanúgy mindannyian Istenre bízzuk életünket. A Krisztus-követés mindenki
számára nyitott, aki gyermeki szívvel fogadja Jézus tanítását s
ragaszkodik hozzá.
Keresztényként Jézustól, az emberré lett Istentől tanuljuk meg, hogyan
kell emberként élnünk. Ő mutatja meg nekünk az emberi élet értelmét és
célját. Érdemes rábíznunk magunkat, hogy megmutassa számunkra az Atyához
vezető utat.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk
Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
leborulni Istenséged titka előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése