2013. október 3., csütörtök

Kérjétek hát az aratás Urát,

   Az  apostolok   kiválasztása  után   Jézus  kiválasztott   más   hetvenkét
   tanítványt, és  elküldte  őket kettesével  maga  előtt minden  városba  és
   helységbe, ahová menni  szándékozott. Így szólt  hozzájuk: „Az  aratnivaló
   sok, de a munkás  kevés.
Kérjétek hát az  aratás Urát, küldjön  munkásokat
   aratásába. Menjetek!  Úgy küldelek  titeket,  mint bárányokat  a  farkasok
   közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
   senkit se köszöntsetek. Ha betértek  egy házba, először is ezt  mondjátok:
   „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti  békességtek,
   ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt  egyétek
   és igyátok, amijük  van. Mert méltó  a munkás a  maga bérére. Ne  járjatok
   házról házra.  Ha  egy  városba  érkeztek,  és  szívesen  látnak  titeket,
   egyétek,  amit  elétek  adnak.  Gyógyítsátok  meg  ott  a  betegeket,   és
   hirdessétek: „Elérkezett  hozzátok  az  Isten  országa!”  De  ha  betértek
   valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára,
   és mondjátok: „Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt,
   de tudjátok meg:  Elérkezett hozzátok  az Isten  országa!” Bizony,  mondom
   nektek: Szodomának  könnyebb  sorsa  lesz  azon  a  napon,  mint  ennek  a
   városnak.”
   Lk 10,1-12

   Elmélkedés:

   Szent Lukács úgy írja le evangéliumában a tanítványok misszióba  küldését,
   hogy nem fordít figyelmet a tényleges  munka leírására, hanem csak arra  a
   cselekedetre, ahogyan Jézus elküldi őket.  A küldésből derül ki a  misszió
   természete és tartalma,  és ebből tudunk  arra következtetni, hogy  miként
   történhetett az evangélium hirdetése egykoron.
   Az evangélium hirdetésével a béke új  korszaka jön el a földre, egy  olyan
   idő, amelyben  Isten igazsága  alapozza meg  az emberi  kapcsolatokat.  Az
   evangéliumot hirdető  személyek bárányként  indulnak  el a  világba,  azaz
   védtelenek  az  ellenséges  érzületű  emberekkel  szemben,  de   mindenkor
   számíthatnak  annak   segítségére,   aki  küldte   őket.   Jézus   nevében
   munkálkodnak és Isten országát  hirdetik, amelynek megvalósulása  Mesterük
   által kezdődött el. Jézusnak az a szándéka, hogy küldöttei előkészítsék  a
   városokban és a falvakban az ő érkezését, s egyúttal felkészüljenek arra a
   későbbi küldésre, amikor halála és feltámadása után azt a parancsot kapják
   tőle, hogy  feltámadásának hirdetői  legyenek. A  missziónak mindig  az  a
   célja, hogy Isten  országának jelenléte  megtapasztalható legyen  mindenki
   számára. Ezt a célt  szolgálja az evangélium üzenetének  a hirdetése és  a
   betegek gyógyítása is. Jézus felszólítása nekünk is szól, akik megismertük
   őt. Kész vagyok-e továbbadni másoknak szeretetét?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, nagy öröm  él szívemben,  mert beszálltál életem  hajójába és  ezzel
   részt vállaltál  emberi életemből.  Azért teszed  ezt, hogy  velem  együtt
   indulj a világ nagy tengere felé. A magam ereje sokszor kevésnek bizonyul.
   Kudarc és sikertelenség ér  nap mint nap, de  a veled való találkozás  óta
   újra erőt érzek  magamban, és  lelkesedést, hogy  ismét érted  fáradozzak.
   Taníts  engem,  hogy  mindig  engedelmeskedjek  szavadnak  és  emberhalász
   legyek,  aki  bátran   indulok  az   emberekhez,  hogy   hirdessem  a   te
   Evangéliumodat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése