2013. október 28., hétfő

Uram, Jézus, te magad vagy a szeretet!

 Jézus egyszer  fölment  egy  hegyre imádkozni.  Az  egész  éjszakát  Isten
   imádásában töltötte. Másnap  magához hívta  tanítványait, és  kiválasztott
   közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak  nevezett: Simont, akit  Péternek
   is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
   Mátét és Tamást;  Jakabot, Alfeus fiát  és a buzgó  Simont; Júdást,  Jakab
   fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük,
   és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje,  és
   hatalmas tömeg  vette  körül  Júdeából. Jeruzsálemből,  Tirusz  és  Szidon
   tengerparti vidékéről. Ezek  azért gyűltek össze,  hogy hallgassák őt,  és
   gyógyulást  nyerjenek   betegségükből.  Meggyógyultak   azok  is,   akiket
   tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert  erő
   áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
   Lk 6,12-19

   Elmélkedés:

   A ma ünnepelt Simon apostolról, aki nem tévesztendő össze Simon  Péterrel,
   csak annyit árul el  az evangélista, hogy buzgó  volt. A tizenkét  apostol
   nevének felsorolásán  kívül  sehol  nincs  megemlítve  az  ő  személye  az
   evangéliumokban. Ő az, aki nem tesz semmi rendkívülit, hanem csendesen ott
   van az  apostolok között  és  ott van  Jézus  mellett. Nem  tesz  jelentős
   hitvallást, mint például Péter,  de nem is  kételkedik, mint Tamás.  Simon
   nem vezető egyéniség,  nem hangadó, nem  akar az első  helyre kerülni.  De
   mindig követi  Jézust,  hallgatja szavát,  látja  csodáit. Ezt  a  csendes
   tanítványi magatartást érdemes megtanulnunk a buzgó Simontól.
   Júdás  Tádét  pedig  nem  szabad  összekevernünk  iskarióti  Júdással,  az
   árulóval.  Júdás  Tádé  szintén  nem  tűnik  fel  sokszor  az  evangéliumi
   történetekben, csupán  egy alkalommal,  az utolsó  vacsorán tesz  fel  egy
   kérdést  Jézusnak  azzal  kapcsolatban,  hogy  miért  csak  tanítványainak
   nyilatkoztatja ki magát  és miért nem  az egész világnak  (vö. Jn  14,22).
   Róla viszont mégis  többet tudunk, mint  Simonról, hiszen az  újszövetségi
   iratok között  található apostoli  levelek  egyikét neki  tulajdonítjuk  a
   hagyomány szerint.  Júdás apostol  levele a  hamis tanítóktól  és a  hamis
   tanítástól óvja  a keresztényeket.  Az  apostol felszólítja  a  keresztény
   közösség tagjait, hogy ragaszkodjanak az igaz hithez.
   Idén, a Hit évében fontoljuk  meg Júdás Tádé figyelmeztetését!  Óvakodjunk
   korunk hamis tanítóitól és  a tetszetősnek tűnő téveszméktől!  Törekedjünk
   hitünk mélyebb megismerésére!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Jézus, te magad vagy a szeretet! Taníts engem az egyetlen leckére, a
   szeretet gyakorlására. Soha nem  felejtem, hogy te  a végsőkig elmentél  a
   szeretetben. Atyád és az emberek iránti szeretetből áldoztad fel  magadat,
   megmutatván számunkra, hogy a szeretet nem szavakat kíván, hanem  odaadást
   és hűséget.  Úgy akarok  élni,  ahogy te  éltél,  s úgy  akarok  szeretni,
   ahogyan te szeretsz engem!

    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése