Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból:
„Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő így
válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és
elosszam örökségteket?” Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és
őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől
függ az ember élete”.
Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges
termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a
termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat
építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd
elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig.
Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá:
Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit
szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben
gazdagodnék!”
Lk 12,13-21
Elmélkedés:
Az anyagi javakhoz való helyes hozzáállásról és az anyagiasság
veszélyeiről tanít Jézus. Figyelmeztetéseit az előzi meg, hogy valaki egy
családi örökségi vita eldöntését kéri tőle, de ő nem akar döntőbíró lenni
a kérdésben, távol tartja magát attól, hogy anyagi ügyekben ítéletet
alkosson. Beszédének lényege a következő: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek
minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember
élete” (Lk 12,15).
A pénz utáni sóvárgás, a mohóság, a vagyonszerzés vágya, a kapzsiság azért
bűn, mert ellenkezik a felebaráti szeretet törvényével és elfordítja az
ember szívét Istentől. Egyesek a földi gazdagságban bizakodnak és minden
igyekezetükkel gazdagodni szeretnének. Szívüket elzárják a nagylelkű Isten
és a szükséget szenvedő emberek elől.
Jézus példabeszéde rávilágít a kapzsiság lényegére: egyrészt a minél
nagyobb vagyon megszerzésének vágyára, másrészt az ahhoz való
ragaszkodásra. Aki ily módon a földi kincsekhez köti magát, elfelejti a
legfőbb emberi célt, az üdvösséget. Jézus más utat, a lelkiekben való
gazdagodást ajánlja tanítványainak.
Az ostoba ember szerint egy nagyobb vagyon megszerzése kellő jólétet
biztosít számára, de arra nem gondol, hogy bármikor eltávozhat az életből,
és akkor teljesen hiábavaló volt a fáradozása. A pénz hiába tölti meg
zsebeinket, ha jócselekedetek hiányában üres marad a szívünk, és nem lesz
olyan kincsünk, ami a mennyországban is annak számít. Jézus ajánlása
szerint az a leggazdagabb ember, akinek semmire sincs szüksége, mert Isten
az ő gazdagsága.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus Krisztus, lelkem Pásztora, vedd el tőlem minden bűnömet kereszted és
szereteted erejében! Tiéd akarok lenni! Gyönge vagyok és a bűn sokszor
fogva tart, de szeretném őszinte szívvel és teljes erőmből ismét
megkísérelni, hogy mindennel szakítsak, ami Tőled távol tart. Életem
egyetlen Pásztora, segíts ebben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése