Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették,
visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban
telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás
próféta mondott:
Zabulon földje és Neftali földje,
a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert
elközelgett a mennyek országa!”
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit
Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a
tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és
én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat és
követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is:
Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a
hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a
csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a
mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden
betegséget és minden gyötrelmet.
Mt 4,12-23
Elmélkedés:
Mindennapok
Közel egy évvel ezelőtt, amikor megválasztották Ferenc pápát, a világsajtó
nagy érdeklődést mutatott az iránt, hogy mivel telnek az új egyházfő első
napjai. Beszámoltak a vatikáni hivatalokban dolgozó egyházi személyekkel
való találkozásairól, valamint az államfők és más diplomaták fogadásáról.
Olyan érdekességnek számító dolgok is nyilvánosságra kerültek, hogy
például telefonon felhívta Buenos Aires-i cipészét és megkérte, hogy a
legutóbb javításra hozzá vitt lábbelijét küldje a Vatikánba. Úgy tűnik,
hogy az embereket érdekli, mivel telnek egy pápa hétköznapjai. A
hittanórákon a gyerekek is számtalanszor tesznek fel ezzel kapcsolatos
kérdéseket.
Érdekes kérdés lehet: Mivel telhettek 2000 esztendővel ezelőtt Jézus
napjai? Mit tudunk meg erről a Szentírásból? Jézus nyilvános működésének
kezdetét beszéli el a mai evangéliumi szakasz. Máté nem törekszik olyan
pontos időmeghatározásra és sorrendiségre, mint amit megfigyelhettünk az
elmúlt vasárnapon János evangélista leírása kapcsán, mert őt más szándék
vezeti. Ő mintegy Jézus egyetlen napjába sűríti mindazt, amit az Úr
nyilvános működésének három esztendeje alatt mindennap tenni fog: tanít,
tanítványokat gyűjt (közösséget hoz létre) és gyógyítja a betegeket. Ezzel
teltek az ő mindennapjai.
Vegyük sorra e tevékenységeket! Jézus tanít. Tanítja az embereket a
zsinagógákban, a hegyen, a síkságon vagy a tenger mellett. Mindegy, hogy
éppen hol tartózkodik, tanítja azokat, akik hozzá mennek. Hirdeti Isten
országának örömhírét, hiszen ezt tartja küldetésének, ezért jött a
világba. Tanítása egyszerű, bárki megértheti. Tanítása közérthető, gyakran
alkalmazza a példabeszédeket, azaz olyan hasonlatokkal világítja meg
mondanivalóját, amelyek témája az emberek hétköznapi életéhez kapcsolódik.
A hallgatóság könnyen a példabeszédekben szereplő személyek helyzetébe
tudja képzelni magát, s így könnyebben magára tudja vonatkoztatni a
tanítás mondanivalóját. A csodálatos kenyérszaporítást megelőzően, illetve
a hegyi beszéd alkalmával sok ezer ember hallgatja őt, más alkalmakkor
pedig csak szűkebb tanítványi körének tagjait vagy a kiválasztott
apostolokat oktatja. A szavaiban rejlő erőt hamar észreveszik az emberek,
mert „úgy tanított, mint akinek hatalma van” (Mt 7,29). Tanítványai és
apostolai szintén felfedezik szavainak igazi értékét, amelyet Péter
apostol egy alkalommal így foglal össze: „Az örök élet igéi nálad vannak”
(Jn 6,68).
Jézus mindennapjainak másik fontos része, hogy együtt van tanítványaival.
Ne csupán az apostolok kiválasztásának vagy a tanítványok meghívásának
egyszeri eseményeire gondoljunk, hanem arra, hogy az Úr megosztja velük
életét. Mindennap együtt van velük, s ők mindenhová követik őt. Hallgatják
tanítását, részesei életének, hogy feltámadását követően a Mesterüktől
kapott parancsnak megfelelően tanúi legyenek. A tanítványok közösséget
alkotnak, amely közösség valamennyi tagja végezni fogja a Krisztustól
kapott küldetést. Nem mai értelemben használt „bizalmi állásról” van szó,
de a bizalom mindkét részről elengedhetetlen. Jézus megbízik
tanítványaiban, rájuk bízza tanítását és ők rá bízzák életüket.
Harmadikként a betegek gyógyítását kell megemlítenünk, amelyek különleges
jelei annak, hogy elkezdődött az Isten országa. Csodáival Jézus nem
látványosságot akar, nem az érdeklődést akarja felkelteni, hanem
megerősítő jelként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy Isten irgalma jelen
van a világban és minden ember részese lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése