„Megszállta a tisztátalan lélek.”

   Egy  alkalommal  Jeruzsálemből  írástudók  jöttek  (Kafarnaumba),  és  azt
   híresztelték Jézusról:  „Belzebub  szállta  meg”,  és:  „A  gonosz  lelkek
   fejedelmének segítségével űzi ki az  ördögöket.” Ám ő magához hívta  őket,
   és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan  űzhetné ki a sátán a  sátánt?
   Ha egy ország meghasonlik  önmagával, az az ország  nem maradhat fenn.  Ha
   egy család meghasonlik  önmagával, az  a család  nem maradhat  fenn. Ha  a
   sátán önmaga  ellen támad  és meghasonlik  önmagával, akkor  nem  maradhat
   fenn, hanem  elpusztul. Az  erősnek házába  nem törhet  be senki,  és  nem
   ragadhatja el  a holmiját,  hacsak előbb  meg nem  kötözi az  erőset;  így
   viszont már kirabolhatja a házát.  Bizony, mondom nektek, hogy az  emberek
   fiainak minden  bűnt  megbocsátanak,  és minden  káromlást,  bárhogyan  is
   káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer  bocsánatot,
   azt  örökös  bűn  terheli.”  (Azért   mondta  mindezt  Jézus),  mert   azt
   terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
   Mk 3,22-30

   Elmélkedés:

   Nem mindenki  fogadja szívesen  Jézus tanítását.  Először az  a  szóbeszéd
   járja róla,  hogy  „eszét  vesztette,”  majd  azt  kezdik  el  híresztelni
   egyesek, hogy  az „ördög  szállta meg,”  és a  gonosz lelkek  fejedelmével
   működik  együtt.  E   vélekedésre  az  ad   okot,  hogy  Jézus   „ördögtől
   megszállottakat” gyógyított meg. Manapság a tudósok az epilepsziával  vagy
   más, rohamokkal  együtt  járó  pszichés betegségekkel  azonosítják  azt  a
   betegségtípust, amit egykor ördögtől  való megszállottságnak neveztek.  Ne
   csodálkozzunk az egykori  elnevezésen, hiszen abban  az időben semmit  nem
   tudtak az ilyen jellegű bajokról és gyógyításuk is elképzelhetetlen  volt.
   Mivel nem ismerték a betegség eredetét, ezért gonosz szellemi erők emberek
   feletti uralmának  tartották  azt.  Amikor  Jézus  úgynevezett  ördögűzést
   végzett, az emberek nem tudták, hogy jó vagy rossz erők birtokában képes-e
   erre. A mi Urunk visszautasítja a képtelen vádakat.
   De  nem  csak   Jézus  kortársainak   okoz  gondot   a  jó   és  a   rossz
   megkülönböztetése,  hanem  sokszor  nekünk  is.  Számtalan  esetben  nehéz
   eldöntenünk, hogy az  események mögött  milyen erők  és szándékok  állnak.
   Jézus szava  ad útmutatást  az ilyen  helyzetekben, aki  azt mondta,  hogy
   minden cselekedet vagy szó valódi természetét a „gyümölcséről  ismerhetjük
   fel.” Legyünk  türelmesek, és  várjunk, amíg  a Szentlélek  megvilágosítja
   értelmünket!